Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
X. Vasutak
151 keresztül-kasul szelnék annyira, hogy abból egyéb czélra mit sem lehetne használni. Ezért műszaki osztályunk tervét fogadtuk el, mely szerint a vágányok czélszerű elhelyezése mellett, a pest-zúgligeti vonalszakasznak különben is mielőbb, nevezetesen a Török-utcza rendezése alkalmával ide bekövetkezendő áthelyezése után nagyobb s parkszerűleg kiképezhető terület fog fenmaradni. A lánczhídfő közelében tervezett megoldásokat szintén nem helyeselhettük. A társulat ugyanis a közúti vaspálya számára a Jégverem-utczában és folytatólag a Fő-utczá,ban is vágányokat tervezett; a mérnöki hivatal terve szerint pedig a Jégverem- és Halász-utcza közti egyes-vágány fen- tartandó, s a vonal lánczhídfői végpontjánál forgókorong lett volna beiktatandó. Ezen hátrányok elkerülése végett műszaki osztályunk azon javaslatát fogadtuk el, mely szerint az említett egyes-vágány kettős-vágányra egészíttetvén ki, a vonatok veszteglésére és rendezésére a Jégverem-utcza és lánczhídfő közti vonalon a h. ó. vasút számára 50 méter, a közúti vasút számára 45 méter hosszú vágány álland rendelkezésre s megfelelő kitérők beiktatásával a kétféle forgalom egymás háborítása nélkül nyerhet lebonyolítást. A mozdonyokat illetőleg, olyanoknak az alkalmazását kívántuk, a melyek előre-hátra egyformán mozgásba hozhatók. A mozdonyokat egyszersmind olyan berendezéssel kívántuk ellátni, hogy belőlük a füst ki ne tódulhasson. Végül kikötöttük, hogy egy-egy vonat legfeljebb 4 kocsiból állhat. Ä z így indult tárgyalások teljes eredményre ezúttal sem vezettek és egyelőre a társulat javaslata értelmében az a megállapodás jött létre, hogy a vonatok csak próbaképpen, 1897. évi január 1-ig s csak a Pálffy-térig közlekedjenek, a hol a vállalat egy ideiglenes kezelési épületet létesített Budapest-esztergom-doroglii helyiérdekű, vasút. Engedélyezéséért Szeniczey Ödön és társai folyamodtak. Tekintve, hogy e vasút egyik legfőbb czólja a doroghi kőszénbányák kihasználása, a mi kiválóan a székes fővárosnak is érdekében áll, a közigazgatási bejárás alkalmával, létesítését s tehát engedélyezését kívánatosnak jeleztük, szem előtt tartván mindazonáltal a részleteknél, hogy az átjárók, párhuzamos utak és a műtárgyak megállapításánál a székes főváros közlekedési érdekei kellőleg érvényesüljenek. A közigazgatási bejárás czéljára a kérelmezők két vagylagos tervet mutattak be, melyek azonban kivihetetleneknek mutatkozván, számos variáns letárgyalása után végre a következő vonalvezetésben történt megállapodás. A vasút a magy. kir. államvasutak balparti körvasújának angyalföldi állomásából indul ki és a Palotai-útig a körvasúttal párhuzamosan halad; innen az újpesti határ felé tér le é3 a közúti vaspályatársaság indóháza mögött lép be Újpest község határába, itt egy kis görbét ir le és a külső Váczi-úfnál ismét a székes főváros határába jut, a külső Váczi-útat egy vashíddal hidalja át, melynek úgyszólván meghosszabbítását képezi az újpesti öböl feletti 5 nyílású híd; azután az újpesti kikötő-szigetet egy magas töltésen szeli át, honnan a mintegy 550 méter hosszú 7 nyílású Dunahídon halad tovább, melyet a pénzügyminister úr gyalogközlekedósre is berendeztetni 20*
