Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1892, 1893, 1894 (Budapest, 1895)
I. Szabályozás
9 A Gellérthegy s abályozása. székes fővárossal egyetértőleg a vegyes bizottság javaslata szerint állapítottuk meg. Tárgyalásra került továbbá a Gellérthegyre vonatkozó szabályozási terv. Ez a részlet magában foglalja az I. kér. azon területének szabályozását, mely az Attila-kórút, Szt.-János-tér, Gellérthegy-utcza, Czakó-Sáncz- és Orom-utcza határol. E terület egyik része magasan, a másik része pedig mélyen feküdvén, ehhez képest a szempontok is különbözők voltak, melyeket a műszaki osztály a terv készítésénél alapul vett. A kimagasló Gellérthegy-oldal jelen állapotában egyáltalában nem volt alkalmas arra, hogy az kies fekvéséhez méltóan rendeztessék. Ezért volt szükséges az ottani apró viskókat kisajátítani s bár ez még nincs befejezve, a szabályozási terv készítésénél e házikok már nem létezőnek tekintettek. Kiindulásul szolgált az a törekvés, hogy e helyen a kiváló természeti előnyök felhasználásával oly díszes városrész kifejléséhez jussunk, mely a székes fővárosnak maradandó vonzerejét és nevezetességét képezze. E czél elérése végett gondoskodik a szabályozási terv arról: 1. hogy úgy a nehéz mint a könnyű jármüvek számára kényelmes megfelelő utak keletkezzenek; 2. hogy ezen utak a környék úthálózatának kiegészitő részét képezzék és lehetővé tegyék az összes magasan fekvő utak forgalmának lebonyolítását; 3. a hegyoldalt úgy tagolják, hogy az azok közt keletkezendő telektömbök czólszerüen feloszthatok és a parczellák úgy szépészeti mint gazdaságossági szempontból a lehető legelőnyösebben kihasználhatók legyenek. Ezen általános elvek szem előtt tartásával "és különös tekintettel az eskütéri hídra, ebből kiindulva a hegyoldalon egy 12 mtres fő-út van tervezve, mely az Attila-körúttal párhuzamosan haladva, a Szt.-János-térre illetőleg a Krisztina-körútba torkol. E fő út első negyede 4*5% lejtővel második negyede vizszintesen, harmadik negyede közel vizszintesen és az utolsó negyede 5*5%-os lejtővel van tervezve. A várhegy és a Gellérthegy között elterülő völgynek tehát az Attila-körút és az árok-utcza betudásával 3 főközlekedési ere lesz. A hegyoldal felső része Serpentin utakkal van hálózva, melyek segélyével a Lisznyav-utcza folytatását képező hadnagy-utczai áthidaláson a Naphegy útjai és a kis Gellérthegy a legrövidebb vonalon és igen kényelmesen érhetők el. E Serpentin utak szintén 12 mtresek. Lejtési viszonyaik kivétel nélkül az 5%-nek felelnek meg. A gyalogközlekedés czéljaira lépcsős utak vannak tervezve, melyek arra is alkalmasak lesznek, hogy a hegyi vizek felfogására épí tendő csatornákat befogadhassák. Az úthálózat közzé alkalmas helyre a nagy közönség czéljaira szolgáló üdülőhely van beiktatva, a terület többi része 300 O öles nyaralótelkeknek van szánva. A mélyebb fekvésű terület szabályozásánál a csatlakozó városrész szabályozási tervét és az ennek alapján eszközölt építkezéseket már figyelembe kellett venni és ezért a jelenlegi állapoton légenyesebb módositás csak ott van tervezve, a hol az részint az észak felé elterülő városrész,
