Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

VII. Dunai uj hidak

— 278

A forgalom imént említett érdekeihez csatlakozik a főváros egyenletes fejlődésének törvónyhozásilag elismert fontos érdeke.

Az ipar- és kereskedelem, színhelye túlnyomó nagy részben a pesti oldal, a mi a két parti városrész helyrajzi fekvésének a következménye, annyira, hogy teljes kiegyenlítést e részben soha sem sikerülhet elérni De ez a körülmény nem menthet fel ama feladat alól, hogy az ipar- és kereskedelem. mint az anyagi jóllét és felvirágzás leghathatósabb tényezőinek fejlesztése iránt a budai oldal érdekében is megtörténjék legalább az a mi lehetséges. Ezt tartottuk szem előtt, mikor a főváros szabályozási és rendezési tervének megállapítása alkalmával a Duna jobbpartján, a Gellérthegyen alól fekvő lágymányosi területet gyári iparvállalatok czéljára jelöltük ki s tekintve, hogy e terület a kijelölt czélra valóban igen alkalmas, nincs kétségünk, hogy a mennyiben egyéb előfeltételek is meglesznek, itt jelentékeny ipari vállalatok fognak letelepülést keresni és már ez is nevezetes lendületet adna a jobbparti városrész emelkedésének.

Az érintett előfeltételek legelsejét képezi azonban, hogy e vidék Pest déli részével, mely hasonlóképen gyári vállalatok czéljára van kijelölve, egyenes kapcsolatba jusson, mely a szállítást egyik oldalról a másikhoz pénz- és időveszteség nélkül lehetővé tegye s ekként versenyképességet biztosítson az enólkül nem keletkezhető budai gyári és iparvállalatoknak.

Ennél is hatékonyabb módja volna a jobbparti városrész fejlesztésének, ha megfelelő közúti vaspálya hálózat segélyével minél szoiosabb forgalmi kapcsolatba hozatnék a balparti városrésszel. Mig ez nem történik, addig a kirívó ellentét, mely a két városrész fejlődésében Duda rovására mutatkozik, csak fokozódliatik. de meg nem szűnhet. Ha ellenben Duda is hozzájut a forgalom ama jótéteményeinek élvezetéhez, melyek Pestet gyors felvirágzásra emelték: ezzel képesítve is lesz arra, hogy testvérével a haladásban lépést tartva, betöltse azt a szerepet, mely Dudapest világvárosi missiójában neki jut. Erre azonban nem elégséges Dudának egyedül a belforgalmát élénkiteni. hanem módot kell keresni arra, hogy Pest forgalma, melyet a Duna eddig visszatartott, erre is vehesse irányát. E táperő nélkül a jobbparton a bel- forgalom sem fejlődhetik.

Mindezekből következik, hogy Dudáinak oly közúti vaspályái hálózatra van szüksége, mely körben függ össze a pesti oldal hálózatával. Természetes, hogy ez az összeköttetés ismét csak úgy állhat elő, ha a város déli oldalán is híd létesül, hasonlóan az ójszaki oldalon levő Margithidhoz.

Ezeken kívül még igen sokat lehetne mondani a negyedik hid szükségességeiről és hasznosságáról; felemlíthetnék pl., hogy a testvárvárosok egyesítése cs;ik azon összeköttetéssel lesz valójában befejezettnek tekinthető, melyet az uj hid van hivatva létrehozni; rámutathatnánk arra, hogy a budai részek elmaradottságán már a királyi székhely érd kében is segíteni kell; figyelmeztethetnénk a lánczhid mint történelmi becsű mű- és emléktárgy kimélósének szükségességére, de úgy reméljük, hogy az elmondottakhoz e szempontokat pusztán felemlíteni is elégséges annak a feltüntetésére, hogy az uj híd nagy horderejű és sürgős országos közszüksógletet képez.

lia — a mint reméljük — Nagy mól tósáigod is erre a meggyőződésre jut: két kérdés maradna még eldöntendő, hogy t. i. milyen legyen a híd és hol építtessék az fel?