Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

IV. A Soroksári utcza kiszélesitése

266 — mikor másrészt az ópiilő országház környékének rendezése is napirendre fog kerülni, mely utóbbinál a főv. pénzalap a legkedvezőbb esetben is legalább a terjedékek beváltására lesz hivatva. E felvilágositásokkal sikerült a kiküldött bizottmányt meggyőznöm arról, hogy a fővárosi pénzalap egyáltalán nincs abban a helyzetben, hogy a szóban forgó vállalat kivitelére s a hiány fedezetére számitásba jöhetne. A mi a fővárost illeti, kétségtelen előttem s a bizottmány előtt is, hogy a vállalat terheit szintén nem viselheti el; a mellett ugyanis, hogy a főváros éppen ez időszerűit más nagy művek létesítése előtt áll, melyek közül elég az általános csatornázásra, a végleges vízműre s a vásárcsarnokokra utalnom, melyek vagyoni erejét teljesen lekötik, — ezekentúl a soroksári-utcza kiszélesítésénél a főváros akkora megterheltetóse, van egyébként is feltéte­lezve, t. i. a telkeiből eleső terület ingyenes átengedése és az utcza bouleward- szerü kiépítése, hogy egyenes pénzáldozat részéről már valóban nem remélhető. A bizottmány ily körülmények között arra a belátásra jutott, hogy az eszme csak állami támogatással vihető keresztül s éppen ezért, mielőtt megbízatásának eredményéről érdemleges jelentést tenne a tanácsnak, tájé­kozást óhajt nyerni, vájjon számithat-e a vállalat sikerének következő fel­tételeire, u. m.: 1. kamat nélküli kincstári előlegekre, a szükséghez mért részletekben; 2. arra, hogy a hiányt, melylyel a vállalat záródnék a kincstár viselendi; 3. a nagy-körútra fennálló rendkívüli adómentesség engedélyezésére? Ha Excellentiád nagybecsű figyelmére méltatja az indítvány mellett felhozott nyomós okokat s főleg az óriási forgalmat, mely a soroksári- utczában máris tapasztalható, bizonnyára szintén arra a meggyőződésre jövend, hogy az utczának kiszélesítése 13 ölre már ma szerfelett kívánatos; hozzávé ehez a forgalom természetes növekedését, a kiszélesítés néhány év alatt meg éppen égető szükséggé válhatik. Mig azonban jelenleg az épülő félben levővel együtt mindössze 6 kétemeletes ház esnék kisajátítás alá, a többi egyemeletes, legnagyobb részt pedig földszintes épület, sőt két üres telek is van, — addig néhány év alatt olyan változások történhetnek, melyek miatt a művelet akkor már csak aránytalanul nagyobb áldozat árán volna kivihető. Eőleg ez a körülmény teszi feladatommá, hogy a bizottmány kíván­ságára tiszteletteljesen kérjem Nagyméltóságodat, miszerint az ügyet nagy­becsű figyelmébe venni s módot találni kegyeskedjék arra, hogy az eszme a tanács és a főváros vagyoni erején meg ne dőljön. Nem bocsátkozom annak a fejtegetésébe, vájjon a soroksári-utcza kiszé­lesítése az 1870. évi X t.-cz. 3. §-ának d) pontja alá sorolható-e s tehát állami feladatot képez-e vagy nem ? Annyi azonban bizonyos, hogy e szabályozás országos szempontból is szükséges, mert a környékbeli malmok, a meglevő s keletkezendő gyártelepek, a m. kir. államvasutak teherpályaudvara s a szom­szédos községek forgalma a soroksári-utczára van utalva s különösen a vásár­napokon máris súlyosan érzett torlódást idéz elő. Másfelől nézetem szerint ily

Next

/
Thumbnails
Contents