Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
IV. A Soroksári utcza kiszélesitése
267 — nagyfontosságu szükséglettel szemben az államot nem vezérelheti az az egyoldalii szempont, vájjon tartozik-e ezzel vagy nem ? A fővárosok mindenütt az állam áldozatkész támogatásának köszönik fejlődésüket és felvirágzásukat; Budapest meglepően örvendetes emelkedése is csak akkor vette tulajdonkép kezdetét, mikor ügyét az állam karolta fel, méltányolva az országos érdekeket, melyek a fővárosban jutnak kifejezésre. De más fővárosok évszázadokon keresztül élvezték és élvezik folyvást az állam hathatós segedelmét, Budapest alig két évtized óta részesül e jótéteményben. Azt hiszem ennélfogva, hogy mikor a forgalom, mint a főj löd és egyik legnevezetesebb tényezőjének oly nagyfontosságu szükségletéről van szó, milyen a soroksári-utcza kiszélesitóse, melyhez egyúttal városrendezési érdekek is fűződnek; midőn a kivánt kincstári előlegek — kerekszámot véve, körülbelül 1 millió frt kivételével — öt év alatt ismét visszatórülnének, mert a vállalat ha feltételei biztositva vanak, 5 év alatt le volna bonyolítható, azt hiszem, a m. kormány nem fog idegenkedni attól, hogy lehetővé tegye oly szükséglet kielégítését, melynek elodázása napról-napra nagyobb s előreláthatólag súlyos áldozattal végződő koczkázattal van összekötve. Úgy látszik, s ezt teljes őszinteséggel tartozom Nagyméltóságod előtt feltárni, hogy a tanács az állam támogatását a nagy-körút, s nevezetesen a 2% milliós kölcsön ügyének lebonyolotásánál is kénytelen lesz igénybe venni. Ugyanis a kölcsön évi kamatterhe 131.125 frt, melyet a folyó évre már csak akként fedezhetünk, hogy több mint 8000 frtot abból a pénzből vonunk el, melyre a körút hátralékos munkáinak bevégzésére szükség lesz. Természetes, hogy e pénz a következő években mind nagyobb és nagyobb mértékben lesz a kölcsön kamatainak fizetésére igénybe véve, mert a Margit- hidon aluli Dunaszabályozási telkeknek körülbelül fele tölünk az órszágház épitése czéljára elvonatott s a megtérítés kérdése mindeddig nincs eldöntve; e telkek másik részét pedig az országház építkezése, az áthelyezett ideiglenes vizműtelep, valamint a homok-szűrők tartják elfoglalva. A tényleges viszonyok szerint főleg a kisajátitási járulók képezi azon tényezőt, melyre a 21|2 milliós kölcsönből eredő kötelezettségek teljesitósé- nól első sorban lehet számítani. E járulók azonban kerekszámot véve. 1,000,000 frt, a törvény értelmében csak a nagy-körút teljes kiópitóse után, ennek kihirdetésétől számitandó P/2 óv alatt fog befolyni. Tekintve már most, hogy a főgyűjtő csatorna épitésóvel 2 óv előtt nem jutnak el a ferenczvárosi vódgádig; tekintve továbbá, hogy bár a csatorna ezen szakaszának épitése van a legnagyobb nehézséggel összekötve, a körúton való folytatása mégis 3—t évet, a többi rendezési munkák pedig szintén legalább 1—2 évet veendenek igénybe, mindezek folytán a kisajátitási járulék mostantól számitva 8 éven innen alig fog befolyni. Minthogy pedig a 212 milliós kölcsön kamatai 8 óv alatt körülbelül szintén 1 millió frtot tesznek ki, a kisajátitási járulékot teljesen felemésztenék s a tőke visszafizetése körül a tanács annál bizonyosabban zavarba jutna, mert hiszen a tőkéből ! millió írtnak a visszafizetése 1894-ben már esedékessé válik. Nem volna a fennakadás a körút folytatólagos munkáinál sem elkerülhető, mert ezek fedezetét a 2\ milliós kölcsön kamatai szerfelett megcsonkítanák. Valószínűleg be fog tehát következni az a kényszerűség, hogy a
