Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
IV. A Soroksári utcza kiszélesitése
265 — Ennek egyik alkatrészét a kisajátítási költségek képezik, másikát az az érték, melyet a fenmaradó, újra eladandó telkek képviselnek. A mi a kisajátítási költségeket illeti, ezek pontos kiszámításával, illetőleg az ingatlanok szakszerű és részletes becslésével Mitterdorfer Henrik budapesti kir. törvényszéki hites becsüst bíztuk meg, azt adván utasításba, hogy minél megbízhatóbb eredmény elérése végett, a becslést kettős alapon, t. i. a terület és felépítmények megszerzési, illetve előállítási értéke, másrészt pedig a jövedelmezőség alapján eszközölje. Az ingatlanok egyenkénti becsértókének összesítése 1.828,092 fit 75 kr. tészen. melyhez a hasonló számításoknál dívó gyakorlat értelmében átlag 207o-ot adva, a nevezett szakértő a kisajátítási költségeket egészben 2.193,711 frt 30 krra tette. E becslési műveletet a bizottmány tüzetes felülvizsgálat után elfo- gadandónak jelentette ki és előre nem látott eshetőségeket is figyelembe vevén, a vállalat keresztülvitelének összes költségeit kereken 21 . millió írtban irányozta elő. Megjegyezni kívánom e helyütt, hogy a kiszélesítés vonalába eső 34 ingatlan közül három, jelesen a 9299, 9370 és a 9376 hrzi számú, a főváros tulajdonát képezvén, a bizottság abból a feltevésből indult ki, hogy az ezekből eleső területeket a főváros kártalanítás nélkül fogja átengedni. Ezek tehát a fennebbi számításba nincsenek befoglalva A 27 millió forintnyi költséggel szemben áll az értékesítendő 9003.09 □ öl terület eladásából várható bevétel, mely a bizottmány azon feltevés alapján, hogy a nagy-körútra fennálló rendkívüli adómentesség kedvezménye a soroksári-uteza jobb oldalán alakítandó uj telkekre is ki fog terjesztetni, ö ohmként 200 írtra, összesen 1.800,618 írtra becsül, részemről azonban 150 írtjával csak 1.350,463 frt 50 krra tehetek, különös tekintettel arra, hogy több nagy telek is fog képződni, melyek iránt a tetemes építési költség miatt természetszerűleg kisebb a kereslet. Az előadottakhoz képest a vállalat 2 7a millió frtnyi befektetést igényelne, melyből 1.150,000 frt meg sem térülne. Kérdés most már, honnan vétessék a vállalat keresztülviteléhez szükséges pénz és miből fedeztessék az az 1.150,000 frtnyi hiány, mellyel a vállalat számítás szerint záródnék ? A fővárosi pénzalapban ugyan közel 800,000 frtnyi készlet van, mely összeg a sugárúti alap maradványából származik; de ez terhelve van a várba vezető uj út költségeinek egyharmadával, a mi még mintegy 200,000 írtra fog rúgni; terhelve van továbbá a (fellérthegy délkeleti oldalának rendezésénél még 20.000 írttal; hasonlókép tetemes költséget fog igénybe venni a budai körút folytatólagos rendezése is, úgy, hogy a fővárosi pénzalap szabad rendelkezés alá eső vagyon;«, alig teszi ki azt az 500.000 irtot, melyre nézve a tanács már évek óta elvül tekinti, hogy mindig készletben legyen s tartalékot képezzen azon kötelezettségek teljesítésére, melyek a terjedékek iránt a fővárossal fennálló egyezményből hárulnak a tanácsra. Szükséges ezen elvet fentartani különösen a mostani viszonyok között a mikor egyrészt a curiai telektömi) közeledő szabályozásából kifolyólag az érintett egyezmény nevezetes terheket fog a fővárosi pénzalapra róni, a
