Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
II. Szabályozás
— 247 A svábhegyi fogaskerekű vasút pályaudvarának éí a városmajor nak rende zése. fennebb említett utczábkal körülbelül párhuzamos irányban halad. Indokoltnak találtuk ezt főleg azon okból, mert az a terület, melyet a városmajor-utcza, kókgolyó-utcza, az említett dülő-út ós ez utóbbit ójszaki oldalon a városin aj or-utczával összekötő, tervezett utcza közbefog a váró-hoz való közelségénél és kedvezőbb lej tv iszonyain ál fogva igen alkalmas arra, hogy rajta kisebb családi házak vagy nyaralók épüljenek, a mi azonban szerfelett meg lenne nehezítve, ha a jelenlegi kültelki határvonal meghagyatván, az ezen túl fekvő telkek 1000 Q ölnél kisebb részletekre feldarabolhatok nem lennének. A mi a fentebb körülirt terület szabályozását illeti, a főváros által bemutatott térrajzból az volt kivehető, bogy a katonakincstári-út ós a városmajor-utcza összefolyásánál egy tér lótesitóse van szándékba véve. E térnek itt semmi czólja nincsen; nemcsak mert nagyon kicsi s csekélyke területét az a közlekedés tartaná lefoglalva, mely a katonakincstári utón veszi irányát a városmajor-utczába s innen vissza, — de nincs czélja főleg azért sem, mert a terek létesítósónek legfőbb oka: a levegő ós világosság nyerése, itt bizonyára nem forog fenn. E körülmények vonták maguk után azt, hogy a kérdéses tér elejtése egy Ízben már határozatba ment. E határozatot tehát továbbra is fentartottuk. A hárs-köz folytatásában G öles utcza volt eddig is tervezve; ennek végső szakaszát, mint feleslegest elhagytuk. A hárs-közön felül levő dülő-út vonalában rendes G öles utczát vettünk az általános szabályozási tervbe, folyományául annak, hogy jövőre ez az utcza fogja a kültelki határvonalat képezni. A mi a szóban forgó terület felosztási ós beépítési módozatait illeti, legczólszerübbnek találtuk az I. kér. naphegyre nézve létrejött megállapodásokat erre a vidékre egyszerűen kiterjeszteni. Éhez képest itt a parczellák 300 □ öl minimális területtel alakíthatók ós nyaralószerüleg építendők be. Csupán a városmajor utczára ós ezt a fellebb fekvő dülő-úttal összekötő utczára szolgáló telkekre nézve tettük azt a kivételt, hogy azokon — épp úgy, mint a mószáros-utczában — az utczai vonalon ós zárt sorban kell építkezni. A budai körúttal kapcsolatosan némi rendezés alá jött a retek-utcza délnyugati oldala is, a mennyiben itt a fogaskerekű vasút alsó állomásáig ^kavicsolt járdát létesítettünk. E czólra a szükséges területet részben a fogaskerekű vasút pályaudvarából vontuk el. Részint ezért, részint üzemi okokból szükségessé vált, hogy a vasuttársulat pályaudvarát a másik oldalon, t. i. a városmajor felé kibővitse. Az e részben előterjesztett tervet elfogadtuk. Kapcsolatosan azonban egy gyalogút volt tervezve, mely a városmajorból folytatólag vezetne a fogaskerekű vasút töltésén keresztül; ennek az ördögárok mostani partján szándékolt elrendezése csak ideiglenes ós igen rövid tartamú lehetett volna, úgy, hogy arra költekezni érdemesnek nem hittük. Az ördögárok itteni könyökhajlása ugyanis 3, csekély szelvényű hidat hordván magán, — melyek nagyobb eső alkalmával már az első perczben eliszapolódva ós betömődve valóságos zárgátakat képeznek, — oly veszedelmes, mely miatt a diósárok szabályozása után is méltán tarthatni attól, hogy az 1875. junius 2G-diki nagy szerencsétlenség ismét bekövetkezhetik. Ez az eshetőség parancsoló követelménynyó teszi, hogy az ördögárok kérdéses szakasza a tervezett egyenes vonalban annyi évi vajúdás után most már további késedelem nélkül szabályoztassók. Nem mulaszthattuk el ennélfogva a fővárost 32*
