Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
II. Szabályozás
— 246 A Gellérthegy szabályozása. Az „Erzsébet* sósfiirdö és környékének szabályozása. A városmajor utcza környé kének szabá lyozása. — tekintettel a tervezett negyedik hid ópitósóre is — immár foganatba vétetni és a kivitelt is gondoskodása tárgyává tenni móltóztassók. Mélyen sajnáljuk, hogy a földmivelósügyi minister úr a kérelmet nem találta teljesíthetőnek, e rakpart ópitósót községi feladatnak nyilvánítván. Válaszát közöltük az érdekelt fővárossal. A tervezet, melyet a Gellérthegy szabályozására a főváros hozzájárulásával megállapítottunk, az utakat illetőleg alkalmazkodik a hegy configuratiójához ós a lejt viszonyoknak megfelelő mostani dűlő utakhoz, melyeket némi correctiókkal lát el ós egymás között is czól szerű kapcsolatba hoz. E végre két kereszt-út van tervezve, oly formán, hogy ezeken a viz- levezőtő árkok is helyüket találják. Az egyelőre tervezett úthálózattal minden telek hozzáférhetővé válik s ha a fejlődés során szüksége állana elő annak, hogy a párhuzamos utak több ponton is összeköttessenek, e végből újabb kereszt-utak lótesitósóről később bármikor lehet gondoskodni: E szabályozás alkalmából a Gellérthegyi telkek felosztási és beépítési módját is megfontolás alá vettük s a következő megállapodásokra jutottunk: J. Az úgynevezett kis Gellérthegyet, mely szőllőkkel körülvett homokbányát képez, a nyaraló-övezetből kivéve a IV. épités övezetbe soroztuk, minthogy nyaralók ópitósóre e helyen már a temető szomszédsága miatt sem lehet kilátás. A Gellérthegyi nyaraló-övezetnek ójszaknyugati határát tehát most már az az út képezi, mely a déli vasút alagutja felett vonul el. 2. E nyaraló-területen a telekfelosztási minimumot az eddigi 1000 □ ölről 600 □ ölre szállítottuk le, mert különösen ha a negyedik híd kiépül, itt előreláthatólag oly nyaralók fognak keletkezni, m elyeket tólen- nyáron állandóan lakni fognak. 3. A határ-utakra, nevezetesen a budaörsi-útra, sáncz-utczára, orom- utczára és a fehórvári-útra dűlő telkeket, illetőleg a felosztási minimumot 300 □ ölben, az építési módot pedig úgy állapítottuk meg, hogy a kérdéses telkeken nvaralószerüleg kell építkezni, kivéve mégis a fehérvári-úti telkeket, melyeken épp úgy, mint a naphegyi mószáros-utczában, az utezai vonalon zárt sorban kell építeni. ‘ Az „Erzsébet“ sósfürdő telepét korábbi terv szerint egy út szelte volna át. Xehogy a telep ekként szótdaraboltassók, az említett utat elejtettük ós az uj szabályozást úgy állapítottuk meg, hogy a fürdő-telepet mind a négy oldalról út fogja határolni. Az 1870. évi X. t. ez. 22. §-a alapján egyszersmind kimondottuk, hogy a négy uj út által közbefogott területen, melynek mintegy közepén van a fürdő-intézet, nyaralószerüleg kell építkezni. A telkek alakítására nézve az építészi szabályutasitás 74. §-ának 2-dik pontját azzal a módosítással terjesztettük ki, hogy az egyes parczellaknak minimumban nem a budai oldalra megállapított 1000, hanem a pesti oldal nyaraló-övezetére megszabott 600 □ öl térfogattal kell hirniok. Ezen eltéréssel azt kívánjuk elérni, hogy a szóban forgó, egészben nem nagy területen lehetőleg számos nyaraló keletkezhessek. Egy telekfelosztási ügy alkalmából szükségesnek ismertük fel a városin aj or-utczától nyugatra fekvő legközelebbi vidék szabályozásával foglalkozni ós első sorban megállapítani azt, hogy a kültelki határvonal arról az utczáról, mely a városmajor-utczával a hársköz folytatásában tervezve van, kivülebb helyeztessék, arra a dülő-útra, mely a kókgolyó-utczából nyílva a
