Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
229 voltak, hogy a Duna viztben, főleg áradások idején, a jobb- és a balparton mutatkozó külömböző iszaptartalom a szűrésre és a tíz minőségére milyen hatással van? E közegészségi vizsgálat módozatai is egészen a fölkért szakértők szabad elhatározására bízattak, hogy az esetleg külömböző utakon elért eredmények annál megnyugtatóbbak legyenek. Ezen vizsgálódásokkal kapcsolatban föl kéretett Balló Mátyás városi vegyész, hogy a balparti, esetleg a jobbparti vizmű szű"t vizére, valamint a nyers dunavizre vonatkozó összes vizsgálatainak eredményeit táblás kimutatásban, továbbá a vízvezetékre vonatkozó és a főváros tanácsához intézett valamennyi jelentését terjessze be. III. Administrativ szempontból a víztermelésre vonatkozó adatok részint a fővárosi statisztikai hivataltól, részint a vízvezetéki igazgatóságtól szeresztettek be; kimutatandó volt 1879. január 1-től kezdve külön a szűrt, külön a szüretien viz mennyisége, valamint a kültelki vizmű-telep által a teljes működés időpontjától szállított viz, nemkülönben a közczélokra fogyasztott víztömeg is; végre ugyanez adatok 1883. óta a jobbparti vízműre is összeállitandók voltak. A vízfogyasztás kipuhatolása végett a számvevőség által kiinu- tandó volt. hogy 1878. év végéig a pesti oldalon hány ház, hány lakásrész szereltetett föl vízvezetékkel, — továbbá azóta az évi kiterjesztés, vagy is a házak és helyiségek szaporulata, végre — a mennyire lehetett — a házak' an alkalmazott vízcsapok száma is; ugyanez adatok 1883-tól a jobbpartra, valamint a kültelki vízműre is összeállitandók voltak. Ezzel kapcsolatban a vizdijak mennyisége és a közczélokra fogyasztott víztömeg nagysága is kimutatandó volt. IY. A vízművek üzemi (dologi) kiadásai, még pedig a balpartra 1879. óta, a jobbpartra nézve pedig 1883. óta szintén beszereztettek a fővárosi számvevőségtől. Végül a csővezeték, zárcsapok, rezervoirok stb. kezelésének és tisztításának mai módozatait megvizsgálni Eechner Lajos elnöklete alatt Nászai Mór és Wohlfarth Henrik kérettek föl. A föntebbiekben körvonalozott jelentéseket a vegyes bizottságnak van szerencséje A, B., C., D., E., F., G. és H. alatt idefogva bemutatni és a következőkben röviden előadni: A) A műszaki vizsgálatot foganatosított albizottság jelentése. A bizottság legelső föladata lévén a pesti vizmű vízszolgáltató képességét a Dunának lehetőleg + 140 m. magas állásakor megvizsgálni, munkálkodását a múlt 1S89. óv egész nyarán nem kezdhette meg, mert kis vízállás nem volt; csak deczember hó elején apadt le a Duna annyira, hogy ez a föltétel teljesedett és a Duna pár hónapig többó-kevósbbó mindig alacsony állásában maradt, úgy, hogy az első próba 1889. deczember 3. és 4. napján, a második pedig 1890. február 23-án foganatosítható volt, még pedig első Ízben + 1-23 m. és 1*15 m., másod Ízben + 0*80 m. vízálláskor. A kísérletekkor az F. gép dolgozott; gondoskodott a bizottság arról, hogy csakis ez a gép szivattyúzza a vízszintes gyűjtő cső vizét, vagyis a 30
