Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
230 természetesen szűrt vizet; a gép teljesen szabályosan működött, úgy hogy a bizottság meggyőződött arról is, hogy a jelzett vizmennyiség tényleg szállíttatott is. A deczemberben 32 óra és 4-t perez alatt tartott próba középeredménye az, hogy a gép 24 órára számítva 21,660 köbméter szűrt vizet szivattyúzott; a gép azonban időközben olyan működést is fejtett ki, hogy déli 12 órától d. u. 4 óráig tartott munkájával 236S0 m3 4 órától 8-ig „ „ 23893 m3 és február 23-án „ „ 22236 m3 vizet szállíthatott volna 24 óra alatt. E szivattyúzás alatt a gyüjtőcső vizszine csak csekély változásokat (—3-60 m. —3*90 m.) mutatót!, a szivattyúzás tehát nem vett el több vizet, mint a mennyit a gyüjtőcső nem pótolhatott vo'na, tehát a gyüjtőcső az akkori körülmények közt a kimutatott vizmennyiséget képes is volt szolgáltatni. E körülmények közt legfontosabb az, hogy a kísérleteket megelőzőleg a Duna vize sokáig magasan állott; tartós kis vizállás után a vízszintes gyüjtőcső vizszállitó képessége minden valószínűség szerint a kimutatottnál korlátoltabb lesz. A Budáról a Hargitáidon átvezetett vizmennyiség meghatározása végett a bizottság a vezetéknek azon a pontján, a hol a Margithidon levő két cső egyesül egy Amsler-fóle sebesség mérő készüléket helyezett be a csőbe, a mely készülék az átfolyó viz sebességét Jjelezvén, ez az érték a cső nyílásáról megadja a vizmennyiséget. A sebesség mérő készülék működését a bizottság folyó 1890. évi május 2-án esti 10 órakor kezdte észlelni és folytatta több mint 24 órán át, vagy 24 óra, 7 perez és 11 másodperczig, mely 86881 m. p. alatt a készülék 1909 jelzést tett; és azonkívül észleltetett a pesti oldalon szűrt vizet szolgáltató gépek járása is. Az észleletek eredménye az, hogy ez időben Budáról másodperczenkint 72 liter, vagyis 24 óra alatt 6220*0 köbméter viz jött át Pestre; az átfolyás sebessége azonban nem volt egész nap állandó, hanem másodperczenkint 0*28 m. és P20 m. közt változott. Még azt is észlelte a bizottság, hogy a viz Pestre való átfolyásának mi semjállta útját, azaz a pesti csőhálózatban stb. még löbb viz is elfért volna; miért is a fennebb kimutatott 6200 m3 szállítást rendes körülmények közt az átfolyható legnagyobb mennyiségül kell jeleznie. A bizottság az által, hogy a sebesség mérő készülékkel együtt a pesti oldalon szűrt vizet szállított gépeket is megfigyelte, megállapíthatta azt is, hogy olyan körülmények közt, a milyenek közt a gépek május 3-án d. e. 10 órától esti 10 óráig dolgoztak, és a milyen sebességgel a budai viz ez idő alatt Pestre jött, tehát ily föltételekkel a pesti hálózatba, illetőleg a medenezékbe 24 óra alatt 45712*6 m3 szűrt viz szállíttathatott volna. A bizottságnak föladata volt még a gépház mai szivattyúgépeinek vizszállitó képességét megállapítani, erre vonatkozólag a bizottság azt találta, hogy — a szivattyú hengerek vizfogható képességét 90%-nak véve föl —- 24 óra alatt szállíthat: az A. és B. gép 23,500 köbmétert C. „ 13,000
