Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)

I. Vizmű

Megfontolva az összes körülményeket, a jury a 15000 márkás első clijjat szótöbbséggel a Gr ahn E. úr által (Koblenz) készített, „Satisatquepurum“ jelige alatt beadott pályamunkának, a 8000 márkás második dijjat pedig egyhangúlag a Lindley W. H. úr által (Majna melletti Frankfurt) készített pályamunkának ítéli oda.

Lezáratott 1889. január 19. Landau Gusztáv s. k. Báró Liptliay Béla s. k. Henry Gill s. k.

a jury elnöke.

Lccliner Lajos s. k. Kupp Imre s. k. F. Andreas Mayer s. k.

jegyzőkönyvvezető.

Hr. Wartlia Vinczc s. k. Szkalla Oszkár s. k.

műegyetemi tanár. jegyzőkönyvvezető.

— 225 —

A fennebbiekben ismertetett pályázat eredménye a vízvezeték ügyében elfoglalt elvi álláspontunkra nézve bennünket teljesen megnyugtatott. Bizonyos ugyanis, hogy a mi a szükségelt vízmennyiséget illeti, ennek fedezetére biztosabb mód, mint a Duna vizének mesterséges szűrése, nem létezik. A viz minőségi» tekintetében pedig, ha itt-ott vannak is kételyek, ezek erejét elveszi előttünk az általános tapasztalat, hogy azon európai nagy városokban, hol a vizet hoinokágyakon szűrik, az a közegészség követelményeinek mindenütt teljesen megfelel. A mesterséges szűrés ellenzése külömben nálunk is legfőkóp az előállítás és az üzem túlságosnak hitt költségességére támaszkodott. És éppen ezen aggodalmat eloszlatni, volt egyik czélja az általunk kiirt pályázatnak, mely immár gyakorlati világításban tünteti fel, hogy a balparti vízmű mintegy 6 millió írtért mesterséges szűrőkkel is létesíthető volna, kevesebbe pedig természetes szűrővel sem kerülne.

A főváros mindamellett ragaszkodván a természetes szűrés elvéhez,

1889. elején elhatározta, hogy a káposztás-megyer-dunakeszii határban nyerhető vízmennyiség szakszerű megállapítása czéljából ott próbakutakat létesít és azokat szivattyúzd atni fogja.

Nehogy annak csak a látszata is érhessen bennünket, hogy a mienkkel ellenkező nézet bizonyítását hátráltatjuk, az érintett próbák kiviteléhez melyeknek egyébiránt legelőbb kellett volna törtóniök, hozzájárultunk’,' egyszersmind kívánatosnak láttuk azonban, hogy minél teljesebb megnyugvás és megnyugtatás érdekében a próbák Salbach B., szász kir. közmunka- tanácsos útmutatása szerint és az ő felügyelete alatt eszközöltessenek, mihez a lőváros is hozzájárulván, ezen európai tekintélynek örvendő szakértőnek a próbák intézésére megbízást adtunk és ezt Salbach el is fogadta.

A próbaszivattyúzásokról, melyek 1 891-ben értek véget, a legközelebbi alkalommal fogunk tüzetesebben szólani és most csak azt kívánjuk megjegyezni, hogy mikor az illetékes hatóságok a vízmű nagy kérdésében dön-