Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1889, 1890, 1891 (Budapest)
I. Vizmű
226 teni fognak, akkor már Salbachnak a próbák eredményére alapított szakvéleménye is rendelkezésükre fog állani. Azokat a kérdéseket, melyekre a szakvéleményben határozott feleletet várunk, a következőkben foglaltuk ös-ze: 1. A főváros által eszközölt próbafúrások adatai, továbbá a (Salbacli) javaslata értelmében foganatosított próbaszivattyúzások és vizsgálatok eredményéhez képest a káposztás-megyer-dunakeszii határban a főváros tervezete szerint létesitendő vízmű állandóan — a legkedvezőtlenebb viszonyok között is — biztosan mennyi vizet volna képes szolgáltatni? 2. A nyerendő viz talaj viz vagy fölalatti vizáram-e? továbbá a nyerendő viz mennyiségére mily befolyással bir a Duna mindenkori vízállása? 3. Lehet-e attól tartani, hogy a viz mennyisége és minősége idővel változást fog szenvedni? Különösen mily mérvű kihasználás volna megengedhető, hogy a kilátásba vett vizmennyisóg állandó maradjon, a nélkül, hogy a viz minősége és a vizmű szállítási képessége kedvezőtlen változást szenvedne ? 4. Figyelemmel Sir Francis Boltonnak a kérdéses vízmű terve vonatkozólag beadott szakvéleményére, továbbá a fővárosi közmunkák tanácsa műszaki osztályának a tervre adott jelentésében kifejtett aggodalmakra, szükséges-e intézkedni az iránt, hogy a viznyerési terület jövőre a meg- fertőztetós ellen biztosittassék? jelesen a) leliet-e a viznyerési területet mezőgazdasági vagy más czólotra használni ? b) megengedhető-e, hogy a viznyerési terület közelében és mily távolságra a teleptől gyárak vagy lakóházak létesittessenek és ez esetben mily óvintézkedések szükségesek? E kérdéseket a főváros a saját részéről a következőkkel egészítette ki: „Kizárható-e biztosan azon aggodalom, hogy a nyerendő viz nem lesz-e vasas izü? Tekintve, hogy a lemélyitendő kutak s a fektetendő szívócső a Duna vizének és a talajvíznek keverékéből álló vizet szolgáltatnak, kérdés: a) nem kell-e attól tartani, hogy az uj vízműnél a Duna felőli szűrőrétegek eldugulása áll be idővel, és esetleg mily észlelések alapján állítható, hogj^ az eldugulás nem fog bekövetkezni? b) Milyen arányban fog a kétféle viz egymással elegyedni a Duna és a talaj viz külömböző vízállásainál, az esetleg beállható eldugulás tekintetbevételével ? c) A várható uj viz a lágy dunaviz és kemény talaj viz keveréke és összetételében is időnként változó lévén, nem kell-e attól tartani, hogy ily változatos összetételű viz az egészségre vagy bizonyos iparágokra hátrányos lesz? A’égül tekintve, hogy a II. számú próbákét vizére a Duna vize nem gyakorol nagy távolsága folytán befolyást és ezen kút valódi talaj vizet szolgáltatott bő mennyiségben, volna-e kilátás ily fekvésű kutak segélyével a fővárost a duna víztől és vastól mentes forrás vízzel ellátni?“ Salbachnak, figyelemmel ezekre a kérdésekre, beadott szakvéleményéről és a hozott határozatokról a következő alkalommal fogunk tüzetesen nyilatkozni.
