Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)

IV. Vizvezeték

74 lékre, miután ez utóbbiakat a szükséglet növekedésének arányában mindenkor akadálytalanul szaporíthatjuk és hiába is irányoznánk elő 250 ezer köbméter szállítását, mikor csak 54.000-re van szükségünk.

A számitásnál egyébiránt a vizműigazgató számitási módját követtük. Mert jóllehet ő roppant nagy mennyiség nyerhetését veszi kilátásba, mégis a gépeknél és hozzátartozó műveknél (kazánház, gépház) épen csak annyit vesz fel költség- vetésébe, a mennyi a jelen szükséglethez képest megkivántatik. Nevezetesen ő számit 800 lóerőt; mi a gépeket már az első berendezéshez 1.150 lóerőre számitottuk. Figyelembe véve tehát az előirányzatba tett géperőt, bizonyos, hogy ennek teljes kihasználásával sem lesz képes a vizműigazgató több vizet szállitani, mint mi; minélfogva ép úgy, mint Budán történt, kénytelen lesz a gépezetet a szükséglet növekedésével szaporítani, mely szaporításról azonban a mi költségvetésünk is gondoskodik, miután 30 évi időtartamra szól, melynek végén Pestre 100.000, Budával együtt pedig

124.000 köbméter viz szállítása van költségvetésileg előirányozva. Épen azért mutattuk ki a költségeket 30 évre, nehogy pusztán az első előállítási költségeket számítva, a valódi és összes költségeket illetőleg tévedésre nyújtsunk alkalmat.

5-ik kérdés: A berlini és londoni eredmények, különösen az előbbiek (lásd Piefke: Ueber Bodenfiltration, 1882-ből) elegendő biztos alapot nyújtanak-e a mesterséges szűrők behozatalára?

Felelet: A berlini és londoni eredmények minden bizonynyal megnyugtathatnak bennünket a mesterséges szűrők behozatala iránt, mert nem lehet kétséges, hogy a homokszűrőkkel mindkét város sokat nyert. Különösen a londoni vízmüvek, melyek között az elsőség a Chelsea-vízmüvet illeti, eddig mintamüveknek vannak tekintve, noha helyzetűk annyival súlyosabb, hogy igen piszkos folyókból merítik a vizet. A Duna ezeknél minden körülmények között tisztább. London vízmüveiről nem is szükséges, hogy bővebben nyilatkozzam s elég ha utalok Sir Francis Bolton ezekről szóló művére, mely a felügyelete és ellenőrzése alatt gyűjtött hivatalos adatok alapján van összeállítva.

A mi Berlint illeti, szintén nem szenvedhet kétséget, hogy ott most a vízvezetéki viz teljesen kifogástalan, megfelelő. Előbb — igaz — nem volt mindig kifogástalan ; erről nekünk is van tudomásunk, de az okok ki vannak derítve és mint elmondandom, nem a rendszerben gyökereznek és nem is oly természetűek, hogy rajtuk nem segíthetnénk.

Az eset, melyet Kun tanácsnok ur említett fel, abban áll, hogy 1882. márczius 2-án emelt vízben, 1 köbcentiméterben, a szűrés után is még 468 fejlődési képességgel biró bakteria találtatott, mi iránt a felügyelő hatóság, a csász. közegészségi hivatal, felvilágosítást kért. Piefke vízvezetéki mérnök felvilágosító jelentésében előadta, hogy a stralaui kapu előtti szűrőágy a téli fagy következtében nem volt egész terjedelmében tisztítható, minélfogva a viz tisztítására még fenmaradt szűrőfelületen nagy sebességgel voltak kénytelenek szűrni, csakhogy elegendő vizük legyen. A felhozott eset ezen sebes szűrésnek volt okozata. A nyert felvilágosítás folytán a csász. közegészségi hivatal 1884. jul. 1-től 1885. ápr. 1-ig a vizet naponkint megvizsgálta. Az erről