Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
75 szóló jelentésből kiviláglik, hogy a berlini vizmü vizében a szűrés után crenotrix általi fertőzés egyetlen egyszer sem volt kimutatható. Mindezt szóló Schilling »Journal für Gasbeleuchtung und Wasserversorgung« czímű folyóiratából és pedig az 1885. évi folyam 598—601. lapjairól felolvasott szószerinti idézetek által igazolja, melyek közül a következők ideiktattatnak: »Wenn zu diesen Befunden noch mit in Rechnung gezogen wird, dass es sich hierbei keinesfalls mehr um eine reichliche Ansammlung von Crenothrixflocken, sondern nur um Spuren des Brunnenfadens gehandelt hat, so spricht das Ergebniss der vom Juli 1884 bis April 1885 im kaiserlichen Gesundheitsamte ausgeführten fortlaufenden Beobachtungen über die Beschaffenheit des Berliner Leitungswasser mit Entschiedenheit dafür, dass die grossen Anstrengungen, welche die Stadtverwaltung zur Bekämpfung der durch die Grenothrix in den WasserVersorgung sverhältnissen bewirkten Kalamität gemacht hat, bisher von bestem Erfolg gewesen sind und dass letzterer voraussichtlich auch bei der in Lage und Betrieb des Tegeler Wasserwerkes angewandten Sorgfalt und Umsicht von Dauer sein wird.« Továbbá a hivatkozott folyóirat 601. lapján ugyanezen esetre vonatkozólag a következők foglaltatnak: »Bei der Unternehmung der Wasserproben haben sich in keinem Falle Anhaltspunkte dafür ergeben, dass das Berliner Leitungswasser — sei es durch seine chemische Beschaffenheit oder durch seinen Gehalt an mikroparasitären Bestandtheilen — eine gesundheitswidrige Wirkung zu äussern im Stande war. Namentlich hat auch die Prüfung der im Leitungswasser vorkommenden verschiedenen Formen von Mikroorganismen auf pathogene Eigenschaften nichts ergeben, was den Verdacht der Gesundheitsschädlichkeit irgendwie begründen könnte.« Ez idézetek után előadását folytatva, jelzi, hogy Berlinben a tapasztaltak folytán a szúrőfelületet időközben tényleg már szaporították, ez által a volt bajoknak véget vetettek és az eredményért a felügyelő kormányhatóság megelégedését fejezte ki. Ezután szóló igy folytatja: A mi végül Piefke Bodenfiltration czímű művét illeti, ezt egész terjedelmében nem ismerem ugyan, de annyit biztosan tudok róla, hogy a talajszűrésről ő is ugyanazon véleményben van, mint a többi szakemberek, kiknek véleményében mi is osztozunk, soha sem állitván, hogy a talajból jó vizet nyerni nem lehetne, sőt mindig mondottuk, hogy bizonyos feltételek alatt a talajból igen jó viz nyerhető, jobb, mint mesterséges szűrés utján. De a talajban összegyűlő vizekre általánosságban meg kell jegyeznem, hogy azok minősége sok oly viszontagságnak van kitéve, melyeket elháritani nincs hatalmunkban. Csak például emlitem fel, hogy nagy záporesők idejében a felületi vizek gyorsan, kellő szűrés nélkül férkőzhetnek hozzájuk; nagy szárazság idejében pedig a földben repedések támadnak és az erre következő eső alkalmával a felületi vizek minden szűrés nélkül, a hasadékokon is bejutnak hozzájuk. És ilyen ok még igen sok van, melyek következtében az ilyen vizek pl. 350 napig jók és 15 napig rosszak lehetnek. Ettől eltekintve, a talajvizek felhasználása rendes körülmények 10*
