Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
IV. Vizvezeték
— 53 — iránt nem oly bizonyosan következik be, mint talán némelyek hiszik — még akkor is tény, hogy a természetes szűrőknél a költségek megtérülése után egy teljesen új vízmű építéséről és ehhez szükséges beruházásról kell gondoskodnunk; mig a mesterséges szűrőkre fordított beruházás — ugyanazon jövedelmezőség mellett — állagában soha el nem pusztul. Módunkban van a dolog ezen oldalát gyakorlatilag is megvizsgálni. A főváros 1886. évi zárszámadása szerint a vízművekbe befektetett összeg kerekszámban 6,478.000 frt, ehhez jön az 1887. évfolyamán tett beruházás 125.000 frt. Számítsuk hozzá a most tervezett káposztásmegyeri vízműnek 8,000.000 írtban előirányzott, de helyes számítás szerint 11,400.000 írtra menő költségeit és kitűnik, hogy — a mennyiben Káposztás-Megyeren a vízmű tényleg kiépíttetnék — vízmüvekre 18,000.000 frt lenne elköltve. Oly összeg, mely tekintve a lakosság számát és a szükségelt vízmennyiséget, túlságosan nagynak mondható. Ha ezek helyett a főváros számára már az első alkalommal az ó-budai nagy szigeten mesterséges szűrőkkel épült volna a vízmű, e rendbeli kiadásaink máig nem rúgnának többre, mint összesen és legfeljebb 14,000.000 írtra, most az ekként ki- épitendett vízmüvet aránylagosan csak ki kellene terjeszteni és egyrészt a múltban nem szenvedtünk volna szükséget, másrészt ez ellen a jövőre nézve is biztosítva volnánk, a mit a káposztásmegyeri tervezettel el nem érünk. Azt mondják továbbá, hogy a mesterséges szűrőknek nemcsak első kiépítése, hanem üzeme is drágább, mert a vizet kétszer emelni, a szűrőket pedig folyton tisztítani kell, mely költségek a természetes szűrőknél egyáltalán nem fordulnak elő. A mi a kétszeri emelést illeti, természetes szűrőknél a viz legkisebb vízállásnál 0-ról egyszerre az egész magasságra emeltetik; mesterséges szűrőknél e helyett 0-ról előbb csak + 8 méterre emeltetik, honnan a szűrőkön át -f- 5 méterre sülyed és innen emeltetik az egész magasságra. A különbség tehát 3 m., mely még az első légkörnyomás magasságában fekszik. Naponkint 60.000 köbméter vízszükségletet véve, a különbség egy év alatt kitesz munkában 85 IP (lóerő), kőszénben 4.650 métermázsát és pénzben 2.885 frtot. Ennél mindenesetre jelentékenyebb a tisztítással járó költség, melyet 1884. évi jelentésünkben* tüzetesen kimutattunk. E szerint naponkinti 60.000 köbméter víznek tisztítása évenkint 15.330 frtot, naponkinti 120.000 köbméter pedig 30.660 frtot igényel. Hangsúlyozván, hogy a tisztítási költségeket a berlini vízmű eddig legmagasabb egységárai alapján számítottuk, melyek 1879. évről vannak véve, ehhez megjegyezni kívánjuk, hogy a tisztítási költség, mióta a folyóvíz nem ülepedő medenczén, hanem — mint mi tervezzük — előszűrőkön át vezettetik a homokagyakra, már Berlinben is tetemesen lejebb szállott. Megjegyezzük továbbá, hogy a tisztítás tekintetében újabb és újabb módozatokat találnak fel, melyek a tisztítás műveletét időről időre olcsóbbá teszik. Ennek daczára jelenlegi költségvetésünkben megtartottuk a berlini 1879. évi legdrágább árakat. * L. tárgyalási iratok I. füzet 145. lapján a 6-ik tételt.
