Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
III. Csatornázás
III. Csatornázás. A balparti városrész általános csatornázásának terve 1887. év folyamán minden érdekelt tényező közmegegyezésével végleg — és hozzá teszszük — szerencsésen megállapittatott. Habár az általános csatornázás ügyének előmeneteléről időnkint szerencsénk volt jelentést tenni, még sem lesz felesleges most ama legfőbb mozzanatokat érinteni, melyek egymással összefűzve rövid áttekintést nyújtanak a megnövekedett tárgyalási anyag egész halmaza felett. Első lépésnek tekinthető e téren az a terv, melyet Pest városának csatornázására nézve Bazalgette, a londoni közmunkák tanácsának vezérmérnöke készített és Morton Pető vállalkozó 1869. évben nyújtott be az akkori városi hatósághoz. E terv a Dunával párhuzamosan haladó főgyűjtő csatornák rendszerén alapult, olyképen, hogy a város legmélyebben fekvő és legsűrűbben lakott részén két főgyűjtő vonult volna keresztül, melyeknek anyaga a városon alul részint szabadon ömlött volna a Dunába, részint pedig és a szükséghez képest a tábori kórház tájékán tervezett szivattyú-telepen elhelyezendő gépekkel szivattyúztatott volna ki. E két főgyűjtőn kivül még egy harmadik is tervezve volt és ennek a magasabban fekvő terület lecsapolása jutott volna feladatául. Azok a csatornák pedig, melyek sugáralakban közvetlenül a Dunába torkolnak, az alapul vett rendszer következtében megszűntek volna. Pest város hatósága belefogott ugyan a terv tárgyalásába, de éppen ez időben alakulván meg a fővárosi közmunkák tanácsa, azt 1870-ben érdemleges határozat nélkül ide terjesztette fel. Mi örömmel vettük, az ekként kinálkozó alkalmat és műszaki osztályunk, melynek élén akkor Reitter Ferencz min. tanácsos állott, a kérdést minden oldalról beható tanulmány tárgyává tevén, aránylag rövid idő alatt már 1872-ben különösen a főelvekre nézve kimeritő és tüzetesen indokolt javaslatot terjesztett elő. Műszaki osztályunknak abban az időben nyomtatásban is közzétett e javaslata felölelte a főváros mindkét részének csatornázását és a pesti oldalra vonatkozólag leglényegesebb pontjaiban a következőkből állott:
