Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
I. Szabályozás
13 szintes és egy emeletes házat érintett, melyek megkimélése végett az eddigi szabályozást oda módosítottuk, hogy az említett két ház mostani homlokzatvonala legyen az utcza végleges vonala. így ugyan az utcza keskenyebb lesz, mint tervezve volt; de ebből a közlekedés érdekeire érezhető hátrány háramolni nem fog, mert a közvetlen szomszédságban párhuzamosan a kérdéses utczával halad a tágas Andrássy-út. A VI. kér. felső erdősor, Kmetty-utcza és dalnok-utcza megnyitása. A fejlesztő hatás, melyet az Andrássy-út a körülötte fekvő vidékre természetszerűleg gyakorolt, különösen nagy mérvben éreztette magát azon a vidéken, mely a Szondy-utcza, Bajza-utcza, arena-út és a felső erdősor által van határolva. Nyilatkozott e fejlesztő hatás főleg a telkek felosztására és beépítésére irányzott törekvésben, mely azonban mindaddig nem érvényesülhetett, mig a dalnok-utcza az arena-úttól a Szondy- utczáig, a Kmetty-utcza a felső erdősortól a Bajza-utczáig, végre pedig a felső erdősor a Szondy-utczára kitorkoló végén teljesen meg nem nyittatik. Az érdekelt magánosok tömeges kérelmezésére és a főváros szorgalmazására, számot vetve előbb pénzügyi helyzetünkkel, elhatároztuk tehát, hogy a szóban levő környék szabályozását, mely a fentebb említett utczanyitásokból áll, végrehajtjuk, nemcsak a fejlődés akadályainak elhárítása, hanem a végett is, mert e műveletet már közegészségi érdekek is sürgették. A kapcsolatos kisajátítások nagy áldozatot vettek ugyan igénybe, de a nevezett utczák ennek folytán lehetővé vált s meg is történt kinyitásával a város általános rendezése is nagy lépéssel ment előbbre. Indokaira .nézve is egészen hasonló természetű az épen említett szabályozással a VI. kér. baj nők-utcza folytatólagos megnyitása, melylyel összefüggésben a sziv-utcza és a bajnok-utcza megnyitott új szakasza között fekvő, előbb rendezetlen közterületet házhelyekké alakítottuk. A tíz parczella közül kettő terjedők gyanánt a megfelelő sziv-utczai telkekhez lesz csatolandó, a többi pedig önállóan értékesítendő. Ez utón az utczanyitás érdekében eszközölt kisajátítások költsége az általunk kezelt fővárosi pénzalap javára legalább részben meg fog térülni. Közóhajtás ment teljesedésbe a VII. kér. Wesselényi-utcza azon szakaszának megnyitásával is, mely a nefelejts- és Rottenbiller-utczák között terül el, s hol csupán az van még hátra, hogy az állal gyógyintézeti telken levő egyik épület a szabályozási vonalra visszahelyeztessék, mi iránt a lépéseket már meglettük. Az érdekelt lakosság kérelmére szorgalmazta a főváros, hogy ugyanezen utczá- nak a rózsa- és szövetség-utczák közti szakaszát is nyissuk meg. E kérdés tárgyalásánál azonban már nem zárkózhattunk el ama tapasztalat számbavételétől, hogy bár a VI—VII. kerületben legújabban több, mint 500.000 frtot áldoztunk utczanyitásokra, a várt hatás teljes mértékben nem fejlődhetett ki, mert a főváros nem tartott lépést az új utczák rendezésének a kivitelében. Az utcza megnyitása csak a telkek rendezését teszi lehetővé s mig csatornázva, kövezve, világítva és vízvezetékkel ellátva nincsen, addig a telektulajdonosok természetesen nem építkeznek, sőt a telkek rendszerint üzérkedés tárgyává lesznek. Ennélfogva s azért is, nehogy időelőtti befektetéssel a költségek indokolatlanul fokoztassanak, mielőtt a kérdéses utczaszakasz kinyitását elhatároztuk volna, biztosítást kívántunk a fővárostól arra nézve, hogy az
