Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)

I. Szabályozás

A II. kér. Zsigmond-utcza és a Lukács-fürdő szabályozása. Azon alkalmat, hogy a nevezett fürdő tulajdonosai a fürdő-telepen szállodát építeni terveztek és a telepen a Dunapart felől csatolandó terjedőket átengedtetni kérték, fel- használandónak találtuk, megkísérlem, hogy a fürdőtelep szabályozása ne csak részlegesen, mint a tulajdonosok kívánták, hanem teljes egészében megoldást, végrehajtása pedig biztosítást nyerjen. Ezt a fürdőtulajdonosok érintett kérelme teljesítésének elengedhetlen feltételéül jelentvén ki, azok végre hajlandóknak nyilatkoztak ez alapon tárgyalásba bocsátkozni. A fővárosi hatóság bevonásával tartott egyezkedések kiinduló pontja volt a Lukács-fürdői tó beboltozásának kérdése, mely több, mint két évtizeden át húzódik, noha e helyütt a Zsigmond-utcza kiszélesítését a közúti vaspályái közlekedés és az általános forgalom is égetően szükségessé tette, de a mi eddig azért maradt el, mert a tulajdonosok a fővárostól el nem vállalható szavatosságot kívántak arra nézve, hogy a beboltozási művelet a tó vizének állagára és minőségére hátrányos befolyással nem leszen. A tulajdonosok e kívánságukat a szóban levő tárgyalások alkalmával elejtették és feltétlenül beleegyeztek abba, hogy a főváros a tónak a Zsigmond-utcza szabályozási vonala által elmetszett részét beboltozza és tényleges utczaterületté alakítsa át. A beboltozás által keletkező utczaterület telekkönyviig is le fog jegyeztetni és azért a tulajdonosok semminemű kártalanítást nem kapnak; korlátozva van a hatóság csupán abban a tekintetben, hogy a beboltozási művelet a fürdő-évadon kívül hajtandó végre. Második kérdés volt a Zsigmond-utcza keleti oldalának szabályozási vonala, mely úgy volt megállapítva, hogy a Lukácsfürdő gőzfürdőjének épülete homlokzatával közvetlenül az utcza vonalára jutott volna. Ennek ellenében a tulajdonosok akként óhajtották a szabályozást véglegesen megállapítani, hogy a fürdő a Zsigmond-utcza felé is némi parkkal bírhasson. E közérdekbe nem ütköző kérelem figyelembe vételével a szabályozási vonalat a gőzfürdő- épület homlokzatától mérve 4 öllel eltoltuk s kiegyenlítésül, illetve a keresztező sikátor czélszerű bejárata érdekében a telek két sarkánál befelé megtörtük. így a Zsigmond-utcza ezen szakasza 17 öl széles lesz s hogy a követelményeknek meg fog felelni, kitűnik a próbaként készített keresztszelvényből, mely szerint az utcza pl. oly beosztást nyerhetne, hogy a fürdő mentén két öles, a másik oldalon egy öles járda, a két vasúti vágány között 6 öl széles kocsiút, a fürdő felé még egy kezelő vágány, e vágány és a járda között pedig 5 öl széles kocsi-állomás volna létesíthető. Mindezek iránt azonban csak az utcza tényleges rendezésekor fog végleges határozat hozatni.

A szabályozás további módosítása vált szükségessé annál az utczánál, mely a császárfürdő és a Lukács-fürdő között 6 öl szélességben volt tervezve.

A fürdőtulajdonosoknak az volt kívánságuk, hogy ez az utcza egészen ejtessék el és a telken csupán gyalogátjárás tartassák fenn, melyről készek voltak saját költségükön gondoskodni és telkükre a nyilvános átjárhatás szolgalmát bekebelezteíni.

Miután a forgalom nem merőlegesen a Dunára, hanem inkább ezzel párhuzamosan a városba, vagy abból kifelé veszi irányát; miután továbbá arra, hogy e vidéken a Dunapartra mégis ki lehessen jutni, teljesen elegendő a kékfestő-gyár