Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)

I. Szabályozás

10 melletti 12 öles utcza és a császárfürdő északi oldalán levő utcza: találkoztak a nézetek abban, hogy e ponton kocsiközlekedésre szolgáló utczát létesiteni egyáltalán nem szükséges. A császárfürdő gondnoksága mindamellett világossági szolgalmára kért figyelmet; a főváros képviselői pedig utalva a különböző kellemetlenségekre, melyek abból származhatnak, ha az átjárás csupán szolgalmilag biztosit- tatik; utalva továbbá a fürdőtelep bármelyikében támadható tűzveszély esetében annak a szükségességére, hogy ez oldalról mindkét fürdőhöz lehessen tűzoltói szerekkel férni: határozottan kivánták, hogy a két fürdő között az átjárás ne csupán szolgalommal biztosíttassák, hanem itt a főváros köztulajdonát képező valóságos utcza nyittassák, ha nem is 6 öl, de legalább oly szélességben, hogy rajta veszély esetében kocsival közlekedni lehessen.

E szempontok beható mérlegelése után fentartottuk, hogy a két fürdő között a Lukács-fürdő telkéből kihasítva utcza létesittessék; eredetileg 6 ölben tervezett szélességét azonban 6 méterre szállítottuk le és kimondottuk, hogy az — veszély esetét kivéve — kizárólag csak gyalogközlekedésre lesz használható. S nehogy ezen utcza szélességének tetemes leszállítása a világosság és a tűzrendészet szempontjából a császárfürdő érdekeit hátrányosan érintse, a Lukács-fürdő telkére nyilvánkönyvileg biztosítandó, azt a tulajdonjogi korlátozást állapítottuk meg, hogy itt oly építményt, mely a császárfürdői épület jelenlegi földszinti ablaknyilásának alsó szélét több mint OmO méterrel haladná meg, ez utóbbi épület külső falsikjától számított 6 öl távolságon belül létesiteni nem szabad.

Ezeket a fürdő-tulajdonosok is elfogadván s velük a telekből a Zsigmond-utcza szélesbitésére eleső 385 [H-öl, továbbá a Lukács-fürdő és császárfürdő között nyitandó gyalogjáróra eleső 116 m-öl terület kártalanítása, úgyszintén telkükhöz a Duna felől csatolandó 215 m-ölnyi terjedők ára tekintetében is az alku megköttetvén, a végrehajtás iránt az a megállapodás jött létre, hogy a tó beboltozása és a dunaparti terjedőknek a telekhez való hozzájegyzése bármikor, a Zsigmond-utczának a keleti oldalon való kiszélesítése és a fürdő közötti gyalogjáró megnyitása ellenben csak 1891. január 1 -je után vehető foganatba.

A szóban forgó két fürdő és a Duna szabályozott vonala közti nagyobb terület azzal a rendeltetéssel bir, hogy a megfelelő színvonalra feltöltve és a fürdőhöz kapcsolva nyilvános park czéljára szolgáljon. Átengedéséért mindkét fürdő részéről már a korábbi években vettünk folyamodásokat; de ez irányban a Lukács-fürdő megoldatlan szabályozása miatt véglegesen nem intézkedhettünk, nehogy a tulajdonosok érdekének kielégítésével a szabályozás még bizonytalanabbá váljék.

Minthogy azonban az előadottak szerint a Lukács-fürdő szabályozása minden irányban megoldva és végrehajtása immár biztosítva van, a nevezett fürdő tulajdonosainak a kérdéses területet,' mintegy 3.125 négyszögöl terjedelemben nyilvános park czéljára egyidejűleg átengedtük azzal a kikötéssel, hogy a használat csak addig az időpontig terjed, mig a Lukács-fürdő — mint eddig — nyilvános fürdő-intézet marad. Ha tehát az esetleg magángyógyintézetté alakíttatnék át, avagy egyátalán megszűnnék fürdőtelep lenni, a felett a hatóság ismét szabadon fog rendelkezni.