Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)
I. Szabályozás
8 és a jégverem-utcza sarkánál, az ottani földszintes ház miatt, melynek bonyolult tulajdonosi viszonyainál fogva mi remény sem lehetett arra, hogy a telek újból beépíttessék s a szabályozás ilyen alkalommal hajtassák végre. E körülmény s az a nagy forgalom másrészt, mely a főutczának különösen ebben a részében tapasztalható s mely az emlitett ház előtt az utcza legkeskenyebb pontján lépten-nyomon összetorlódott, szükségessé tette, hogy a szabályozás végrehajtását itt hivatalból kezdeményezzük. Előre látható volt, hogy a kérdéses ingatlan kisajátítása ezen a helyen nagyobb áldozatot vesz igénybe, melyet a lehetőségig enyhítendő, oda törekedtünk, hogy a telek fenmaradó része a kisajátítással egyszerre el is adassák. A pesti hazai első takarékpénztár-egyesületben sikerült vevőt találni és biztosítani azt, hogy a telek záros határidő alatt beépíttessék. így történt, hogy ezen a helyen nemcsak az utcza a szabályozásnak megfelelőleg immár kibővittetett, hanem a főváros egy díszes palotával is gazdagodott. A II. kér. főherczeg Albre-cht-út szabályozásának módosítása. Ezen útnak tervezett szélesbitését a jégverem- és Donáti-utczák közti részében elejtettük. E szabályozás eredeti indokai ugyanis, melyek a jövőre czéloztak, lényegesen változtak, azon új út építésének elhatározása következtében, mely a várhegy nyugati oldalán egyik ágával a fehérvári kapuhoz, másikkal az építendő királyi palota lábához fog vezetni. Miután ezen új út lejtési viszonyai akként vannak megállapítva, hogy a teherforgalom czéljaira is szolgáljon, mellette a főherczeg Albrecht- út a jövőt illetőleg annyit veszített fontosságából, hogy tervezett kiszélesítésével felhagyni indokoltnak találtuk, mert a várba irányuló forgalom az új út által nagyobb részben elvonatván, igy az Albrecht-út mostani 6 öl szélességében is meg fog a forgalom igényeinek felelni s kiszélesítésére költeni annál feleslegesebb volna, minthogy lejtési viszonyai igy sem tehetők kedvezőbbekké. A szalag-utczai 2.487., továbbá 2.486., 2.494., 2.495., 2.496., 2.497., 2.491/a helyrajzi számú telkeknek a főherczeg Albrecht-út kiszélesítésével kapcsolatban volt szabályozása a fentiek folytán szintén elmarad. A II. kér. Batthyány-utcza főközlekedési erét képezvén a budai kies hegyvidék felé irányuló s főleg nyáron jelentékeny forgalomnak, szabályozása akként állapíttatott meg, hogy déli oldalán kiszélesítendő, a másikon vonala kiegyenlítendő lesz. E kiegyenlítés folytán néhány telek az utcza területéből terjedőket nyer. Az igy szabályozandó telkek egyikén építkezés terveztetett, melyre a fővárosi hatóság vonakodott az engedélyt megadni, mert a telek a hozzáeső terjedőkkel együtt beépíttetvén, az utcza — mig a másik oldalán terv szerint ki nem szélesbittetik — alig két ölnyi szélességben maradna meg, a mi kocsiközlekedés czéljára természetesen elégtelen. Az érdekelt fél felebbezésére helybenhagytuk ugyan az építési engedély ideiglenes megtagadását, minthogy azonban nem lehet helyes és méltányos a magánosokat a szabályozási vonalon való építkezésben hátráltatni, egyúttal fölhívtuk a fővárost, hogy az építkezés akadályainak elhárításáról az utczának a másik oldalon tervezett kibővítésével sürgősen gondoskodjék. Ennek következtében a szabályozás a jövő év folyamán tényleg végrehajtás alá jut és az illető fél az építkezésbe belefoghat.
