Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1886, 1887, 1888 (Budapest, 1890)

IV. Vizvezeték

— 93 —

hasonlítás útján mégis vélelmezhetjük, a szűrő ágy felső lapja 1 —1*50 méternyire feküdnék a semponton felül.

Feltéve tehát, hogy a Duna vízállása -f- 0*5o méteren áll, mikor a jelenlegi földalatti gyülcső legkevésbé képes elégséges vizet adni, akkor a talajvíz a gyűlcső felett a szivattyúzás által okozott depressio következtében mélyebben áll, mint + (Ho méter; jelesen feltéve, hogy a szívó kút vizének tükre a Duna víztükrénél a nálunk szokásos 1 méterrel van lejebb sülyesztve, akkor a környező talaj vizszine minus 0'50 méterre tehető; s minthogy a szűrőágy felülete 1 — l *so méternyire van a semponton felül, a talajvíz és a szűrőre eresztett viz között 1*50— 2*oo méter magassági különbség van. Hozzávéve ehhez még ama körülményt, hogy mig a szűrő feletti viz önsúlyánál fogva kényszerittetik a szűrő anyagán keresztülhatolni, addig alulról még szivattyúztatik is, e kettős erőnek physikai törvénynél fogva okvetlenül az lesz hatása, hogy a viz a szűrő anyagán ki sem számítható sebességgel fog keresztülrohanni, magával sodorva az iszapot, egyéb tisztátalanságot és a homokszürő anyagát is. Ez történt azon próbáknál is, melyeket a vizmü-igazgatóság a mesterséges szűrőkkel megejtett, a nélkül, hogy a szűrő feletti vizoszlop nyomásának ellensúlyozásáról gondoskodott volna. E próbáknál tapasztartatott, hogy bár a szűrőnek volt feneke, mégis a viz saját súlyánál fogva a szűrőrétegen keresztülmenve, csak egy pár perczig volt tiszta, azután már minden piszokkal együtt jött ki a fenéken elhelyezett csapból. Természetes, hogy ugyanennek sokkal nagyobb mértékben kell történni, ha a viz alul nem csupán egy csap nyílásán, hanem a szűrő egész nagyságában szabadulhat ki.

Arról tehát, hogy a Ganz-féle szűrő alacsony Duna-vizállás idejében a vizet kellőképen tisztítsa, meggyőződésünk szerint szó sem lehet, sőt tartunk tőle, hogy a gyűlcső vizének mostani minőségét is lejebb fogja szállítani, de főleg, hogy az az anyag, melyet a szűrőről lerohanó viz magával sodor, a talaj vizet tartalmazó hézagait idővel be fogja tömni.

Ha továbbá a dunaviz és a talajvizek állása elég magas, nevezetesen ha csak valamivel meghaladja a közép vízállást (2 50 méter), akkor a Ganz-féle szűrőágy egyáltalán megszűnik működni, mert a jelzett magasságú talajvíz nemcsak visszatartja a szűrőágyakra mesterségesen vezetett vizet, sőt maga is felszállva a 7.000 □-méterrel tervezett szűrő felületére, ott tócsákat fog képezni, melyekben a viz minden mozgás hiányában kedvezni fog a növényi és állati élet kifejlődésének és még biztosabban, mint alacsony vízállás esetében, a gyűlcső vizét fertőzéssel fenyegeti és ki vagyunk téve, hogy a jelenleg meglevő szűrt vizünk is elromlik.

Egyetlen eset képzelhető, a mikor a tervezett mesterséges szűrő kifogástalanul működhetik, ha t. i. a Duna és ennek következtében a talajvíz állása a szűrőágyak magassági viszonyaihoz képest huzamosabb időn át véletlenül épen kedvező. De ebben az esetben, valamint már akkor is, ha a talajvíz állása alacsony, az a nagy kérdés támad, hogy a szűrőágyakon jól-rosszul megszűrt víznek hányadrésze jut be a gydicsőbe ? Az bizonyos, hogy az egész nem, de hogy mégis mennyit remélhetünk a gyül- csőlen összefoglalni, ez egyáltalán semmi számítást meg nem enged, mint ezt maga