Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1884, 1885

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1884. évi működéséről - III. Nagy körút

Ily körülmények között nézete szerint a nagy körút létesítésére 3 tényező van hivatva közreműködni, u m. 1-ször és különösen a fővárosi közmunkák tanácsa.

2-szor az állam, 3-szor a főváros.

A főváros küldöttei azon nézetben vannak, hogy küldő hatóságuk kész leend minden áldozat meghozatalára, mely tőle méltányosan kivánható. Ez áldozatnak azonban arányban kell állania egyfelől az elérendő czéllal, másfelől a főváros saját vagyoni erejével, s a mi különösen az elnöki előterjesztésben kiránt készpénzbeli hozzájárulást illeti, szóló utal a főváros ielenlegi anyagi helyzetére, melynélfogva az ama kívánalomnak merőben -eleget nem tehet. Ennek közelebbi indokolására felhozza, miszerint a főváros szükségletei küztudomás szerint igen nagyok, s folyvást növekednek az építkezések és sok egyéb beruházások következtében. Ezek közül csak egynéhány nagyobb tételt kíván most felemlíteni, jelesül a közraktárakat, melyek évi 50,000 frt. terhet rónak a fővárosra, az uj kórházakat, melyeknek költsége hozzávetőleg 2 millió forintra tehető, a szintén legközelebb építendő lovassági laktanyát, továbbá közművelődési és más czélok igényelte jelentékeny kiadásokat. De különösen kiemelni kívánja itt szóló a főváros általános csatornázását, valamint a végleges vízmüvet, melynek kivitele fogja főleg a főváros pénztárát szerfelett terhelni.

Hogy a felhozottak tekintetbevételével mivel járulhat a főváros a nagy körút létesítéséhez, erre szóló megtalálja a fonalat az elnöki előterjesztésben, a következő 3 pontban foglalván össze azt, mit a kívánt hozzájárulás czéljából a főváros küldöttei saját hatóságuknál — reménynyel az elfogadásra — javaslatba hozhatni vélnek és ugyan:

1-ször. A Dunaszab ályozá s folytán nyert telkeket. A főváros küldöttei ezek tekintetében sem kívánnak a jog terére lépni, de az elnöki előterjesztésben kifejezett nézet éllenében szóló alpolgármester utal a tényleges állapotra, melynél fogva a kérdéses telkek csekély része egészben, egy része pedig — bár meghatározatlan arányban — közös tulajdonát képezik a fővárosnak és a fővárosi pénzalapnak, utal továbbá azon körülményre, hogy ezen telkek közt vannak terjedők természetűek és önállóak, nevezetesen olyanok, melyek már a Dunaszabályozás előtt léteztek. De czélra nem vezető és egészen meddő volna most ezen telkek tulajdonjoga felett vitatkozni, miért is teljesen mellőzve a kérdés jogi oldalát, a közös arányt és azon értéket, melyet e telkek most képviselnek, vagy a jövőben képviselni fognak, a főváros a fővárosi pénzalap, de csak is ennek javára feltétlenül lemond ezen telkek tekintetébeni tulajdonjogáról, mi által egyúttal minden további vita- elkerültetik. Szóló és a főváros képviselői azon meggyőződésben vannak, hogy a főváros akkor, midőn a kérdéses telkekről lemond s azokat a fővárosi pénzalap javára leendő értékesítés végett a közmunkák tanácsa korlátlan rendelkezése alá bocsátja, igen jelentékeny áldozatot hoz a nagy körút érdekében, mert csak a közmunkák tanácsa műszaki osztályának számítását véve alapul, a fővárost a kérdéses telkekből mintegy 18,000 □ öl terület illeti, mely □ ölenként már a jelenlegi rendezetlen állapocban is átlag legalább 30 írtra becsülhető.

o- 29 •