Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1884, 1885

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1884. évi működéséről - III. Nagy körút

— 22 —

létesítése. Mindezen munkálatok önként érthetőleg, tehát a nélkül illetik a fővárost, hogy azok iránt külön megállapodás létrehozása szükséges volna s csupán azért említ- tetnek itt fel, hogy a képnek kerete is tisztán álljon a szemlélő előtt.

Miként már megérintve volt, a körút kiépítése azon sorrendben fog történni, a mint ezt a fő gyűjtő csatorna építésének természetes rendje hozza magával, t. i., a malom utczától felfelé, s mihelyt az 1871. évi XLII. t. czikkben meghatározott egyik-másik szakasz teljesen elkészül, legott a főváros gondozása alá fog adatni.

Áttérve magára a főkérdésre, a fővárosnak a nagy-kőrút költségeihez hozzájárulására, ez annál igazságosabb és méltányosabb, minél bizonyosabb az, hogy a fővárosnak a tervezett nagy-kőrút létesítésére nélkülözhetlen és sürgős szüksége van.

Áttekintvén a főváros, különösen az ipar és kereskedelem gyúpontját képező balparti részeknek térképét, lehetetlen, hogy fel ne tűnjék egy az egész külvárosokat összekötő ily nagy forgalmi útnak hiánya. Elhagyva a Dunasort s később a belső körutat, ezen kívül a vámsorompóig rendetlenül beépített, egymásnak meg nem felelő, többnyire keskeny kereszt-utczákkal találkozunk, melyeken minden élénkebb forgalom megakad. Az ipar és kereskedés érdekei pedig sürgősen megkívánják, miszerint úgy a külsőbb városrészek egymás közt egy tágas forgalmi út által kényelmes és biztos összeköttetést nyerjenek, valamint az árú- és teherforgalom részére a főközlekedési eszközökhöz, a Duna partján levő gőzhajózási és egyéb hajóállomási helyekhez és az egyes vasúti idóliázakhoz és pályaudvarokhoz a hozzáfér- hetés könnyíttessék és biztosíttassák.

E czélnak pedig megfelel és egyedül csak megfelelhet a szóban álló nagykörút, mert a felső Dunaparttól kiindulva érinti az osztrák államvaspálya udvarát, annak tárházait, a környéken levő malmokat és más iparvállalatokat, egyenes kapcsolatba hozza a magyar államvaspályák indóházát a főváros minden külvárosaival, könnyíti a forgalmat a központi személypályaudvarhoz, érinti a város alsó részén levő ipartelepeket, a közraktárakat, s az alsó Dunapartot, és úgy fent a Margit-híd útján, valamint lent az összekötő-híd útján összefűzi a balparti részeket a jobbparti részekkel s különösen a déli vaspálya udvarral.

E mellett összeköti egymásközt a fővárosból sugáralakban kiinduló főforgalmi útakat. a külső váczi-utat, a sugárutat, a király-utczát, kerepesi-utat, stáczió-ut- czát, üllőiutat és soroksári-utat.

A közraktárak létesítése e körútnak fontosságát még inkább emelte, s megnyitását még szükségesebbnek tünteti fel, mert a közraktáraknak a város felső részeivel, különösen a felső malmokkal és ottani ipartelepekkel közúti vaspálya útján leendő összeköttetése, csakis ezen körút területén lesz minden nehézség nélkül s a czélnak megfelelőleg eszközölhető.

Mindezeknél csaknem még nagyobb fontosságot kölcsönöz e körút vonalának az egész fővárosra kiható közegészségi szempont. Mert eltekintve attól, hogy a kör- n}rező városrészek háztömkelegébe ez úton fog bevezettetni az éltető friss levegő, annak létesítése nélkül helyes csatornázási rendszer nem is képzelhető.