Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1884, 1885
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1884. évi működéséről - III. Nagy körút
Fővárosunknak szemben a többi európai fővárosokkal nagyobb halandóságát éppen helytelen és rendszertelen csatornázási hálózata idézi elő. A főcsatornáknak a Feldunától az Aldunáig éppen a mélyebben fekvő vidékeken kell a városon végig vezettetniük, melyek csak is széles, nagy körutak alatt vonulhatnak el. És éppen ezen oknál fogva lett a szóban álló nagy-körűt vonala a legmélyebben fekvő vidékekre tervezve, mely így természetszerű medrét képezendi a fő pöczecsatornának és az írj csatornázási rendszernek nélkülözhetlen feltétele. Ezek előrebocsátása után kétséget nem szenved, hogy a nagy-körűtnak mihamarább kinyitása és járhatóvá tétele ép oly sürgős mint fontos tényezője a főváros emelkedésének, felvirágzásának és egészségessé tételének, valamint nem szenvedhet kétséget az sem, hogy a főváros kiválóan saját érdekében is cselekszik, ha anyagi hozzájárulásával lehetővé teszi, hogy a nagy körűt megnyittassék és kiépittessék, és pedig minél előbb. A nagy-körűt egyike leend azon szerencsés alkotásoknak, melyek az országnak is, a fővárosnak is javára szolgálandnak, mindazon által első sorban természetszerűleg a főváros lesz az, mely a nagy körűtnak hasznát látandja és e haszon mindenesetre akkora leend, melyért a fővárosnak áldozatot hozni még akkor is teljesen indokolt, s önmagára nézve üdvöt hozó volna, ha csupán a körül forogna is a kérdés, hogy előbb, avagy később nyerjen-e létet a nagy körűt ? A hozzájárulás mérvét illetőleg az elnökség abban a nézetben van, hogy a főváros ezen hozzájárulásának a költségekhez azon 1.500.000 írtról való gondoskodásban kellene állania, mely az előzők során kimutatott 5.219,908 frt 11 krnyi biztosítékban fedezetet nem talál. Kétségtelenül jelentékeny összeg, de viszonyítva ezt a költségek 6.738,968 frt 39 kr. főösszegéhez, az arány a fővárosra nézve még sem mondható egyáltalán kedvezőtlennek, nem még akkor sem, ha tisztán azon előnyök mérlegeltetnek, melyek a nagy-körűt létesítése folytán a fővárosra, mint községre háramlanak, — és még kevésbé akkor, ha tekintetbe vesszük, hogy a nagy-körűt létesítése nélkül a város helyes elvek szerinti csatornázhatása czéljából magának a fővárosnak kellene a nagy körúton tervezett fő gyűjtő csatorna számára a kisajátításokat eszközölni, melynek költségei — ha leszámittatnak is a fegyvergyár-utcza és bárány-utczai kiágazás 718,297 frtnyi kisajátítási költségei, nem kevesebb, mint 4.959,471 írtra rúgnak. Ez összeg pedig elhárítlanul a fővárost terhelné, ha a nagy-körűt nem létesíttetnék. Az eddig előadottak kapcsán szerencséje van az elnökségnek a t. vegyes bizottmány nyal tudatni azt is, hogy a közmunkák tanácsa Ígéretét birja a m. kormánynak arra nézve, hogy a nagy körúton az építkezéseknek minden lehető módon előmozdítása czéljából az 1871. XLII. t. ez. oly irányú módosítását fogja a törvény- hozástól kérelmezni, miszerint a rendkívüli adómentesség, melynek feltételét eddig a két emelet magasság képezi, oly egyemeletes épületekre is kiterjesztessék, melyek a második emelet felépítésére is alkalmas alapfalakkal birnak. Továbbá a nagykörút kisajátítási költségeinek a hivatkozott törvényezikk értelmében a telektulajdonosok által viselendő egy negyedrésze már most számszerűit meg fog határoztatni, 4*
