Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1884, 1885
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1885. évi működéséről - V. Vízvezeték
24 összehasonlításra szolgáló újlaki gyülcsatorna képességét most igen helyesen csak 10 ezer köbméterrel veszi számításba, holott két év előtt megejtett szivattyúzási próba alkalmával ezen gyülcsatorna képessége 21 ezer köbméternek constatáltatott azon szivattyúzási sebesség mellett, mely a viz minőségének rontása nélkül megengedhető. A szakértőknek egyike azon véleményben van, hogy a káposztás-megyeri szűrőréteg előnyös fekvése következtében eliszaposodni nem fog. — Úgy látszik, hogy az eliszapolás úgy gondoltatik, mintha ez a szűrő rétegnek a folyó medrében fekvő külső sikján állana be, holott tudvalevő dolog, hogy a kavics közti finom hézagok a folytonosan egy irányban, azaz a gyülcsatorna felé összpontosuló nagyobb mérvű vizmozgás által finom homok és iszaptestekkel betömetnek, ezen betömés a gyülcsatorna körül áll be, épen úgy, mint az a mesterséges szűrőknél megesik, miért is ezeknél minden két évben a szűrő anyagot kivenni s ismét visszarakni szükséges. A szűrő réteg csak akkor lenne az eltöméstől biztosítva, ha benne finom homok vagy épen nem, vagy pedig csak igen csekély arányban létezne, de szűritő réteg homok nélkül a^szűritésre egyáltalában nem alkalmas. Ebből következik, hogy a káposztás-megyeri szűrő réteg is ugyanazon eltömésnek van kitéve, mint akármely hasonló kavicsréteg." Mindezen tényekből biztosan következtethető, hogy a káposztás-megyeri rétegre alapított vízmű ugyanazon változásoknak lenne alávetve, melyeket nemcsak a budapesti hasonló vízműveknél, hanem mindenütt a világon, hol a természetes szűrők használtattak, kisebb-nagyobb mértékben észleltettek. A mi a szűrők kérdését illeti, a természetes szűrőket csakis oly helyen lehet alkalmazni, a hol a szűrésre alkalmas réteg létezik, azaz olyan réteg, mely nemcsak tiszta vizet szolgáltat, hanem azt egyszersmind oly nagy mennyiségben biztosítja, mely a folytonosan fokozódó igényeket minden körülmények között tökéletesen kielégítheti. Még ha felteszszük is, hogy a káposztás-megyeri réteg bír ezen kellékkel, annak roppant nagy távolsága a fogyasztóktól túlságos műszaki és pénzbeli nehézségeket okoz. — A mesterséges szűrőket ellenben bárhol is létesíthetni, azaz lehetséges ezeknek alkalmazása mellett a szállitó távolságot a lehető legkisebbre szabni, mi által mind a műszaki, mind pedig a pénzbeli nehézségek a minimumra szállíttatnak le. A jelen esetben a nagy távolság következtében a nyomcsővek fektetése által okozott költség nem kevesebb mint 4 millió frt, holott ha a mesterséges szűrőket a főváros saját területén helyeznék el, a nyomcső-fektetéssel járó költség maximumban U[2 millióra szállana le, mi által évenként 125,000 frt kamatmegtakarítás éretnék el. Igaz ugyan, hogy a mesterséges szűrőknél két művelet szükséges, mely az állandó költséget látszólag nagyobbítja, t. i. 1. Az egész vizmennyiséget kétszer kell emelni és 2. hogy a szűrő ágyakat időnként tisztítani kell. \
