Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1884, 1885
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1885. évi működéséről - V. Vízvezeték
— 23 — összefoglalni, azokat nagyobbszerű medenczékben kölön gyűjteni és a vízellátásra felhasználni, mi közegészségi szempontból tekintve, a legczélszerűbb módozat volna. De annak megitélhetésére, vájjon ezen forrásvizek állandóan oly nagy menv- nyiségben léteznek, hogy azokat alapul vehetni egy olyan gyorsan fejlődő városnak ellátására, mint fővárosunk, továbbá annak kiszámíthatására, hogy mennyibe kerülne elégséges forrásoknak összefoglalása, gyűjtése és levezetése, hiányzanak a kellő adatok; s másfelől tény, hogy a természetes forrásokon alapuló vízellátási rendszer sok esetben anynyiban mutatkozott hiányosnak, hogy a forrásvizek éppen a legmelegebb időben nem adták a számitott minimum-mennyiséget. Ily eset állott be Bécsben, továbbá Páriában, hol a d’ Huys folyó naponkénti minimumja 60 ezer köbméterre volt számítva, de a két utolsó nyár alatt tényleg csak 15—20 ezer köbmétert adott; Frankfurtban, a hol szintén a természetes forrásvíz használtatik, 1882-ben a víz mennyisége a számított minimumon alul annyira megfogyott, hogy a kiszolgáltatást délután 1-től 7 óráig be kellett szüntetni, az éjjeli víz-kiszolgáltatás pedig csakis a földszinti helyiségekre terjed ki. Bradford városa, mely szinte ily forrásvizet használ, f. évi október hóban kénytelen volt a vízkiszolgáltatást naponkinti 12 óra hosszat beszüntetni. Ebből látható, hogy a forrásvizek igen bizonytalan tényezőt képeznek. A jelen előterjesztésben a káposztás-megyeri kavicsréteg a duna-jobbparti (újlaki) réteggel hasonlíttatik össze; ezen utóbbi pedig annak idejében, midőn a budai vizmű elhelyezése forgott kérdésben, azzal ajánltatott, hogy a balparton létező hajóstéri kavicsréteggel hasonlónak állíttatott, e szerint tehát a káposztás-megyeri kavicsréteg a hajóstéri kavicsréteggel egyminőségű volna. Az alkatrészeket tekintve, mind a három egyenlő, de kiterjedésben, vastagságban és fekszinben mind a három különböző. így a pesti réteg kiterjedése roppant nagy, míg az újlaki réteg kiterjedése igen csekély, a káposztás-megyeri pedig a kettő közt foglal helyet, a pesti réteg a folyó közelében átlag 4 m. 50 cm.-el a sempont alá terjed, az újlaki réteg több mint 6 méterrel a sempont alá, a káposztás-megyeri pedig átlagban 3 m. 50 cm.-el, egyes pontokon pedig kevesebbel mint egy méterrel terjed a sempont alá. A pesti rétegnek majdnem fél területe fekszik a Duna sempontja alatt, Újlakon az egész terület, Ká- posztás-Megyeren pedig egy igen korlátolt terület fekszik a Duna sempontja alatt. Annak idejében a budai vízműnek szolgáló gyűlcsatorna azért nem helyez- tettett az ó-budai nagy szigetre, mert az ottani kavicsréteg nem találtatott elég mélynek, ámbár az átlagban még mindig 1 m. 50 cm.-el mélyebbre terjed, mint a káposztás- megyeri, ennélfogva, ha ugyanazon okok irányadók, melyek a budai vizmű elhelyezésénél tekintetbe vétettek, akkor a káposztás-megyeri réteg szintén nem felel meg az igényeknek, annál kevésbbé, mivel azon második ténj^ező, mely a budai vizmű megállapítására nagy befolyással bírt, t. i. a szivattyú-telepnek a fogyasztóktól való nagy távolsága, a káposztás-megyeri elhelyezésnél még sokkal nagyobb mértékben veendő tekintetbe, miután ott ezen távolság háromszor nagyobb. Hogy a tervezet szerzője maga is tart attól, hogy a gyűlcsatorna idővel nem lesz képes a most számított vízmennyiséget szolgáltatni, abból vehető ki, hogy az 4*
