Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1878, 1879, 1880 (Budapest)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1878. évi működéséről - IV. Ördögárok
11 5. Hogy az ördögárok felsőbb része az alsótól választassék el, és körülbelül a Városmajor felső részétől kezdve külön árokban aChristen-féle téglavető gödörbe, és innét boltozott csatorna alakban, az Országút és Királybegy utcza mentében az Élelmezési téren át a Dunába vezetessék. , Ezen elrendezésnek főczélja az volt, bogy a nagy záporesők alkalmával az egész vizszedő területből igen gyorsan összetóduló víztömegek kétfelé osztva és két ponton a Dunába vezetve a főcsatornát túl ne terhelhessék, mi által az időnkénti áradások megszűnnének. A fővárosi közmunkák tanácsa e javaslatot és tervezetet elfogadta, de lluda város volt hatósága egyes módosításokat javasolt, melyek a tervezetben tartalmazott főeszmét lényegesen változtatták. Első helyen az árok vizeinek ketté osztását szükségtelennek nyilatkoztatta és ezen eszmét elejteni kívánta; továbbá a főcsatornát egészen a déli vaspálya udvara elé kívánta vezettetni és pedig folytatólag az Iskola utcza mentében. A Ráczfürdő Dunaparti részszel egyelőre nem foglalkozott, és a létező ház alatti csatornának tovább való felhasználását ajánlotta. A fővárosi közmunkák tanácsa azon buzgalmában, melylyel ezen oly sürgősen szükséges és fontos műnek létesítését előmozdítani és valósítani törekedett, a városi hatóságnak módosításait elfogadta, habár műszaki osztályának tervezetét jobbnak és az igényeknek sokkal nagyobb mértékben megfelelőnek ismerte el. Ezen módosításokhoz annál inkább is hozzá járulhatott, mert ezáltal a még csak a jövőben megvalósítandó eszmének, mely szerint a vizek ketté választandók, praejudicálva nem volt, a Ráczfürdő Dunaparti részre vonatkozó eszme kivitelének lehetőségét pedig saját kezeibe adva látta. Ezek után a főváros (Buda) hatósága a szükséges terveket dolgoztatta ki. A terv kivitelének költsége 567,590 írttal volt előszámitva. Buda város közönsége azonban nem volt képes a költségek fedezésére szükséges összegeket megszerezni, és igy a műnek létesítése még továbbra is el lett volna halasztva, ha a főv. közmunkák tanácsa azon határozatot nem hozta volna, hogy az előirányzott költségeknek fele t. i. 278,800 forint a fővárosi alapból fedeztessék, továbbá hogy a munka azonnali megindithatása czéljából a kezében levő és 0 Felsége által Buda város szépítésére adományozott 97143 forint azonnal kifizettessék és pedig nem mint a fenti összegnek részlete, hanem mint külön járulék, mihez azonban azon feltételt köté, hogy a városi hatóság később a Ráczfürdő Dunaparti részt is kiépitendi. Ezekből látható, hogy ezen a jobbparti városrészre nézve életkérdést képező műnek valósítása első sorban a fővárosi közmunkák tanácsának érdeme, mely nemcsak az egész, annyi évekig függőben maradt ügyet a lehető legrövidebb idő alatt a létesítés küszöbére vezette, hanem egyúttal saját közegei által az eszmének czélszerü és kivihető alakba öntését eszközölte és végre a létesítést tetemes pénzáldozattal meglendítette és biztosította. Ezek után a munkák tényleges kivitele czéljából pályázat hirdettetvén, Buzzi és Kéler építészek az eredeti költségvetési összegből 6ya °/ leengedés mellett a munkát elvállalták, és velők 1872. évi deczember 5-én szerződés köttetett. A vállalat azonban csakis a Ráczfürdő Déli vaspálya udvara közti szakaszra vonatkozott. Az építkezés vezetésével és felügyeletével egy városi képviselőkből, a mérnöki
