Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1875, 1876, 1877 (Budapest)

A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1876. évi műkodéséről - I. A sugárút

— 12

C) A sugárúti közúti vaspályáról.

Midőn a fővárosi közmunkák tanácsa megalakulása után, a magas kormány kezdeményezése folytán a főváros balpartján fekvő terézkülvárosban nyitandó sugárút eszméje megpendítetett s előterjesztéseink alapján, a magas törvényhozás az 1870 : X. törvény- czikkben azon összegeket is engedélyezni kegyeskedett, melyek az eszme kivitelére szükségeseknek mutatkoztak, ez által két czél volt elérendő:

1- ször, a főváros ezen legtömörebben lakott s ennélfogva legegészségtelenebb részében, egy széles utat nyitni, melyen át abba világosság és friss levegő vezettessék, hogy annak egészségi állapota kedvezőbbé tétessék és

2- szor, egy oly diszútat állítani elő, mely a főváros szivéből, a balpartnak legközelebb, és csak nem egyetlen üdülési helyére, a városligetbe vezessen, s mely úgy czélja, valamint a kényelem és szépség szempontjából, a fővárosi jelleget képviselő valóságos mintáéit legyen.

Ezen szempontok voltak az út tervének és beosztásának készítésénél az irányt- adók s különösen a szépségű és kényelmi szempont volt az, melynél fogva, ez útra közúti vaspályát tervezendőnek nem tartottunk. — E kérdés elintézésénél nem kerülte ki figyelmünket, hogy Bécs városban, az újonnan épült „Ringstrasse-n“ szinte létezik közúti vaspálya, de nem kerülhette ki figyelmünket az sem, hogy a szakértők véleménye szerint épen ez a körülmény képezi a „Ringstrasse“ főhibáját s hogy Párisban és Londonban, a szépség és kényelem tekintetbe vételével épült főközlekedési ereken és boulevardokon lóvasutak nem léteznek. — Minden tervezet tehát a közúti vaspálya kizárásával készült s annak egész beosztása olynemii, hogy a vaspályának reá vezetése esetében, az jelenlegi keretéből egészen ki volna veendő. — A közmunkák tanácsát nézetének helyességéről még inkább meggyőzte azon körülmény, hogy 1870-től egész 1875. el éjéig, tehát öt éven által nemcsak egy hang sem emelkedett a városban, mely az általánossan ismert tervezet ellenében, a közúti vaspálya érdekében felszólalt volna, sőt maga Pest városának közgyűlése 1873. évi junius 11-én kelt határozatával egyenesen kimondá, hogy a sugárúton a közúti vaspálya mellőzendő leend.

A fővárosi közmunkák tanácsa tehát magát a városi hatósággal egy értelemben látván, ennek alapján, eredeti ezélzataihoz képest elkészitteté a végleges beosztási és építési terveket, s azok kivitele illetőleg végrehajtása iránt a sugárúti építő vállalattal 1874. évi marczius 8-án szerződésre is lépett.

E szerződés alapján a munkálatok a megállapított terv szerint 1874. és 1875-ben gyorsan haladtak s maga az ut teste legnagyobb részben készen is áll.

Ekkor a pesti közúti vaspálya társaság engedélyért folyamodott, hogy sínéit a sugáréira fektethesse. — E kérdést illetőleg első sorban nyilatkozott egy a közmunkák tanácsa és fővárosi hatóság kiküldötteiből álló vegyes bizottság, mely a bemutatott tervezeteket elve- tendőknek tartotta. — Második sorban nyilatkozott az ilynemű kérdések megvitatására leginkább hivatott szakközeg, a középitési bizottság, mely egy-két tagjának, s igy egy igen csekély minoritás kivételével, aránytalanúl nagy többséggel kimondá, hogy a sugár-