Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1875, 1876, 1877 (Budapest)
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentése 1875. évi műkodéséről - III. A fővárosi kisajátítási törvény módosítása
11 V. Az eddigi 5. §-nak határozata, mely szerint a „kisajátítási kötelezettség a birtokos kivánatára kiterjed az egész ingatlanságra, melynek bármely része szükségeltetik“ éppen azon közérdekekre nézve, melyek czéljából a kisajátítás elrendeltetett, igen károsnak bizonyult, mert az illetők e §-ra támaszkodva, mindenkor egész ingatlanságuk kisajátítását követelték, ez által az illető közérdek kivitelét nagyon megdrágították, sőt gyakran lehetetlenné tették. E helyett a fővárosban is érvényesitendőnek tartjuk az 1868. 55. t. czikk 15. §-ban foglalt elvet, mely a mig egyrészt a közérdek kielégítését könyebbé teszi, mégis elég garantiát nyújt a birtokos érdekei megóvására is. Mindenesetre világosan kiemelendőnek tartjuk azonban, hogy az utczai vonalak kiegyenlítése folytán egyes telkekhez hozzá csatolandó vagy azokból eleső terjedékek árának megállapítása iránt, az eddigi eljárás továbbra is fenntartatik s ily térjedékéknél kisajátítási eljárásnak helye nincs. VI. A közgyűlési tárgyalásra az eddigi 13. §. kitett „8-napiLÍ határidőt, miután ez a főváros által teendő észrevételekre s ennek folytán szükséges bizottmányi és tanácsi tárgyalásokra igen kevés v30 napra11 véljük meghosszabbitandónak. VII. A felszóllamlási bizottságnak, az esetleges felszólalások átvételére 30 napon által való egytittlétének semmi czélja nincsen, valóságos időfecsérlés és igen sok pénzbe kerül; de a felek szempontjából sincs értelme, mert ezekre nézve mindegy, akár a bizottságnál, akár az igtató hivatalban adják be észrevételeiket, mert azok érdemijeni elintézése, mindenesetre a felszóllamlási bizottságnak maradna fenntartva. Ennélfogva kimondandónak véljük, hogy a felek észrevételeiket és pedig Írásban, 30 nap alatt az igtató hivatalnál nyújtsák be. Vili. A kisajátítási terv kitételére és a hirdetmény közzébocsájtása az eddigi 24. §-ban kitett „24 óraiíl határidőt, a teljesitendők tekintetéből igen rövidnek tartjuk s azt „44 naprau véljük kiterjesztendőnek. IX. Midőn a telekkönyvi hatóság a kisajátítási terv megállapításáról értesíti étik, ki volna mondandó, hogy tartozik ezt mindjárt hivatalból az illető ingatlanságra feljegyezni. X. Az eddigi törvény több felszóllamlási bizottság alakítását is engedélyezi, mi nézetünk szerint teljesen felesleges, mert a sugárúti nagyszerű kisajátításnál, minő nem egyhamar fog elő fordulni, szinte csak egy felszóllamlási bizottság működött. XI. Az 1868. 56. t.-ezikk Y. és VI. fejezete, mely az esküdtszék alakítására és az esküdtszék előtti eljárásra vonatkozik, egészen el volna hagyandó. Indokolás. Mi a kártalanítási árnak a háztulajdonosok sorából választandó esküdtek által leendő megállapítását az eddig tett tapasztalatok alapján czélszerütlcn- nek tartjuk. A házbirtokosok ugyanis önmaguk a legérdekeltebb felek, kik a kisajátítás alá veendő ingatlant már azon oknál fogva is magasra becsülni hajlandók, hogy ez által saját ingatlanságúk értékét növeljék. A házbirtokosoknak továbbá, legalább azok túlnyomó nagy többsége éppen nem áll szakképzett egyénekből, kik valamely épületnek, — pedig a fővárosban 100 eset közül 99-ben csakis épület kisajátításáról lehet szó, — értékét helyesen megállapíthatnák. Az esküdtek nagyonis ki vannak téve, a kisajátítást szenvedő felek befolyásának s miként a tapasztalás számos esetben mutatta, a könyörület, és sajnálkozás érzete, 2*
