Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)

VII. A fővárosi közmunkák tanácsának létkérdése

Evvel kapcsolatban felemlítendő a 210 ingatlanságra nézve megkezdett egyezkedési és kisajátitási eljárás; az egész ut lielyszinelése, magassági adatainak megállapi- tása ; az uj telektömbök alakítása ; az épitési mód és arányok elhatározása; az ut vonalának csatornázása, burkoltatása, légszesz és vízvezetékére, faültetésére s a többire vonatkozó részletes tervek és költségvetések.

Ugyan azon időbe esett a főváros balparti területének általános szabályozási és beosztási tervezetének elkészítése, mely ismét csak nem egy éven át vette igénybe a műszaki osztály legjobb ereit.

Ugyan azon időben készíttetett a középitési rendszabályzat, eg)* mű, mely a mi- velt külföld legnagyobb városainál czélszerűknek és üdvösöknek bizonyult elveken alapul, melynélfogva bő tanulmányokat igényelt s mely immár kész műnek csak átvizsgálásával, a fővárosi hatóság középitményi bizottmánya egy éven által foglalkozik. Ugyanazon időbe esik az általános csatornázási elvek összeállitása s azok rendszerének összehasonlítása.

Ugyan akkor készítettek a nagy körút tervei, s evvel kapcsolatosan az egész útvonal helyszínelése, magassági adatainak megállapítása, minden egyes ingatlanság felmérése, becslése, az egyezkedési eljárás megindítása s. t. b. ; szinte akkor készültek a váczi és országutak (belső körút) építésének részletes tervei és költségvetése s maga az ut a műszaki osztály közvetlen vezetése alatt 741.505 frt költséggel az osztrák államvaspálya indóházától a rostély utczáig be is fejeztetett.

Ezen nagyszerű, itt csak érintett, rendkívüli fáradságot, időt és folytonos éber figyelmet igénylő munkálatokon kívül, a tanács a folyó ügyeket végezte, pedig nem lett építve egyetlen egy kunyhó, nem változtatott meg egyetlen egy kövezet koczka, a nélkül, hogy az ügy a tanács előtt meg ne fordult volna ; ezeken kiviil még mint felsőbb hatóság úgy épitési valamint építés rendőri ügyekben ellenőrködött, másodfokúlag sőt a legtöbb ügyben véglegesen határozott a fővárosi hatóság intézkedései felett.

Ha ehhez még hozzá vetjük, hogy alig létezik a főváros területén nevezetesebb utcza vagy tér, különösen a kiválóbb pontokon, például: Ferencz-Józseftér, Józseftér, Erzsébettől*, Gizelláiéi*, városliget, a budai lánczhidtér, a Ludoviceumtér s. t. b., melyekről a tanács hosszasabb előmunkálatok alapján részletes terveket s rendesen 3—4 alternatívát ne készíttetett volna, melynek egy-egy példánya több heti, sőt havi munkálkodást igényelt; s ha mindezek alapján constatáljuk, hogy a tanács rövid 3—4 év alatt nem csak évtizedeknek mulasztásait pótolta, hanem a jövő évtizedekre is megállapította a keretet, melyen belöl a főváros fejlődése eszközlendö, hogy az csakugyan fővárosi jelleget nyerjen s a polgárosodás fokozott igényeinek megfeleljen: akkor bizonnyára nem fog találkozni senki sem, ki az érintett évek költségeit, melyek különben is alig teszik három- százalékát a tanács utján a főváros érdekében felhasznált tőkéknek, — magasaknak vagy nem igazoltaknak tekinthetné.

A mint pedig az érintett nagyszerűbb munkák befejeztettek és a tanács a már önmaga által készített kereten belül könnyebben s biztosabban kezdett mozogni, a mint egyes munkálatok, például sugárút, nagy körút, s. t. b. többé nem vettek, de nem is vehettek már oly rendkívüli munkaerőt igénybe: a tanács maga lehetőleg leszállította műszaki közegeinek számát és leszállította költségeit úgy, hogy azok miként fentebb érintők

iS® 63 (sS^