Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)
VII. A fővárosi közmunkák tanácsának létkérdése
*£© 64 (§3>* 1874. évben már csak 69.982 írtra rúgtak, a folyó 1875. évi előirányzat szerint pedig csak 48.468 írtban fognak jelentkezni. Ez utóbbi összeg tekinthető most, legalább a legközelebbi évekre a tanács rendes költségeinek s csak az a kérdés, váljon az ezen intézmény által kivívandó eredmények arányában állanak-e ezen kiadási összeggel ? Ha tekintetbe vesszük azon teendőket,jnelyeket fentebb jeleztünk s melyek e tanács által intézendők el; ha tekintetbe vesszük azon előnyöket, melyek éppen e hatóság szervezéséből folynak s mely szerint úgy a fővárosnak, valamint az államhatalomnak az őt megillető befolyás biztosittatik. a nélkül, hogy valaha komolyabb összeütközés támadt volna ; ha tekintetbe vesszük, hogy az eddig a tanács által kezelt ügyek vezetésére minden nagyobb főváros példájára okvetlenül szükséges egy önálló, fel és lefelé független hatóság mely a jelenleginél csekélyebb személyzettel alig birand, ha ugyanazon munkákat kívánja teljesíteni; ha tekintetbe vesszük, hogy a főváros épitési és épitésrendőri kérdéseinek és ügyeinek tárgyalásáról okvetetlen egy felelős hatóság felállítása által gondoskodni kell; ha tekintetbe vesszük, hogy mennyi hátrány támadna abból, ha az eddig bizonyos elvek alapján, következetesen eszközölt munkálatok, egyszerre egy más szervezetű hatóságra ruháztatnának: akkor minden elfogulatlan kénytelen lesz bevallani hogy egy uj, más alapokon nyugvó hatóság a mellett, hogy az autonómiát alkalmasint inkább sértené, a mellett, hogy a munkálatok kivitelére nézve, a harmónia és következetesség iránt a kívánatos garantiákat csak ily mértékben is nyújtaná, — valőszinüleg több, de semmi esetre kevesebb költséget a kimutatott évi 48.468 írtnál nem okozand. Csak a főbb mozzanatokat soroltuk fel, melyek az e tanács létele ellenében felhozott indokok czáfolatára szolgálhatnak s tettük ezt azon kötelességérzetnél fogva, mely e testületet mindenkor átlengé, s tettük azon közóhaj által vezéreltetve, hogy a mindnyájunk által szeretett főváros érdeke kellően biztosíttassák és fejlesztessék. — Ezek alapján férfias őszinteséggel és bizalomteljesen adunk kifejezést azon tántorithatlan meggyőződésnek, hogy a fővárosi közmunkák tanácsának fenntartása még számos éveken keresztül, valóban szükséges és annak feloszlatása, a közérdek szempontjából valóságos veszteség leend. Van azonban mégis egy körülmény, mely lételünkre lényeges befolyással van de ezt az intézmény ellenei, miután annak kiderítése behatóbb tanulmányozást, vizsgálatot és nagyobb fáradságot igényelt volna, fel nem hozták, s ez az általunk kezelt fővárosi pénzalapnak állapota. — Erről a legközelebbi fejezetben.
