Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)

V. Rendkívüli adómentesség

iSD 20

v.

Rendkívüli adómentesség.

A tanács a lefolyt év november havában örömmel értesült arról, hogy a nagyméltóságú m. kir. Pénzügyminister ur által egy törvényjavaslat szándékoltatik a magas törvényhozás elébe terjesztetni, mely szerint a főváros területén eszközlendő építkezések nagyobb adómentességben részesittetnének.

Tudjuk ugyan, hogy az adómentesség kedvezménye által első sorban a jelen szomorú viszonyok között teljesen pangásnak indult építési iparüzletek legalább részbeni felélesztése s ez által a fővárosi lakosok egy nagy részének kereset nyújtása czéloztatik, s mi meg is vagyunk győződve, hogy a törvényhozás ez intézkedésének, nemzetgazdászati szempontokból csak igen üdvös, igen kivánatos eredményei lehetnek.

Miután azonban e tanács az 1870. X. t ez. által, Budapest főváros szépítése, szabályozása és fejlesztése czéljából hivatott életbe, s mindig kötelességnek ismerte és ismeri minden eszközt megragadni, minden irányban kezdeményezni és inditványozni, hogy e czél minél gyorsabban és biztosabban eléressék; miután továbbá valamennyi európai fővárosokban tett tapasztalatok szerint, az építési kedv leghatalmasabb ébresztőjének, a bizonyos időre engedett adómentesség bizonyult s mi ennélfogva egy rendkívüli adómentesség engedélyezését már évekkel ez előtt szorgalmaztuk és sürgettük : kötelességünknek tartottuk a Pénzügyminister ur bölcsessége által újra szőnyegre hozott nagyfontosságú ügyhöz annyival inkább hozzászóllani, hogy a nemzetgazdászati szempontból üdvös intézkedések, egyúttal a főváros szabályozási és fejlesztési igényeivel is harmóniába hozassanak.

E szempontból kiindulva egy általános, a főváros egész területére nézve hason előnyöket nyújtó adókedvezményt helyesnek nem tarthatunk, mert ezáltal a főváros külső részeiben meglehet hogy igen élénk épitési forgalom fejlődnék, számos apró ház keletkeznék és a főváros határai még inkább kiterjesztetnének, de kétségtelen, hogy e kiterjedés csak a falusi jelleget fogná fokozni, és terjeszteni, ellenben azon részek, melyek a fővárosi jelleget képviselik, azon főközlekedési erek, melyek úgy a szabályozás és szépség előmozdítása, valamint a forgalom és közlekedés tekintetéből legnagyobb fontossággal bírnak, a telkek és építkezések drágább voltánál fogva nem csak előmenetelt nem tennének, hanem még inkább háttérbe szorittatnának.

Szükségesnek találta ennélfogva e tanács, hogy az adókedvezmények engedélyezésénél bizonyos fokozatok állapíttassanak meg a főváros egyes területeire nézve, annyival is inkább, mert a fennebb jelzett gazdászati érdekek is inkább elő fognak moz- dittatni, ha a belső és nagyobb fontosságú részeken nagy, szép és kényelmes épületek ál- ittatnak elő, mert ez által több munkaerő fog igénybe vétetni és több embernek és ipar- űzőnek fog kereset nyujtatni.

Szem előtt tartva a főváros területére nézve az 1868. XXII. t. czikk alapján fennálló 15 s illetőleg 12 évi rendes adómentességet, továbbá szem előtt tartva az 1871 XLIL t. czikk alapján a főközlekedési sugárút és nagy körútra nézve fennálló rendkívüli