Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1874 (Budapest, 1875)

V. Rendkívüli adómentesség

•ŐSD 21

adómentességet, bátorkodtunk igénytelen véleményünket a most engedélyezendő adómentességre nézve a következőkben tiszteletteljesen előterjeszteni.

A rendkívüli adómentesség csak bizonyos évekhez volna köttendő, mert remé- nyelhető, hogy a viszonyok ismét javulnak; ha pedig ezen remény csalna, úgy könnyű lesz, a rendkívüli kedvezményt az idő tekintetében kiterjeszteni.

A jelenlegi törvények alapján fennálló, fentebb érintett 2 nemű adómentességnek egymásközti arányát lehetőlög fenntartandónak véltük, mert egyrészt a törvényhozás is súlyt fektetett azon vonalok kiépítésére, melyek számára nagyobb kedvezményt engedett s másrészt éppen az adómentesség képezte egyik reményhorgonyát a sugárút gyorsabb kiépítésének.

A gyárak különös kedvezményben volnának részesitendők, mert ezek szaporodása nem csak nemzetgazdászati szempontból önmagában nagy nyeremény, de az épület adómentessége mellett is, tetemesen fokozza a kincstár bevételeit, úgy maga a gyár üzlet, valamint az annál keresetet találó nagy számú munkások jövedelmi adója által.

A befásitási területen emelendő villák és nyári lakok különösen emelvén valamely város küldiszét, az ilynemű építkezéseket is, ha nem is a legnagyobb, de mégis a rendesnél magasabb kedvezményben tartjuk részesitendőknek, annyival is inkább, mert ez épületek hasznot rendszerint nem hajtanak s azok fényüzési czikknek tekinthetők.

Ezen elvi megállapodások alapján a tanács nézetei a következőkben ponto- sultak össze:

1. Oly építményeknek, melyek akár puszta telken, akár földig lerontott építmények helyébe, minden ócska fal felhasználása nélkül, teljesen ujből építtetnek, az egész épületre ;

2. Oly utczavonali építményeknek, melyek folytán valamely telken már meglevő épülethez előbb be nem épített területen, oly toldás vagy pótépités, avagy előbb nem létezett emelet adatik, mely által újabb és eddig nem létezett adótárgy keletkezik, ezen újabb adótárgyra nézve, a mennyiben a törvény kihirdetésétől számítandó 3 év alatt épülnek, tekintettel a főváros külömböző területeire a következő rendkívüli adókedvezmény volna engedélyezendő és ugyan :

a) a sugárúton és nagy körúton emelendő épületeknél az 1871. XLII. t. ez. alapján 15 évi teljes adómentesség 5 évvel meghosszabbittatik s igy a teljes adómentesség 20 évre terjesztetik. — A második 15 évre kimondott s a házbéradó helyett jövedelem- adó fizetéséből álló előny továbbra is érintetlenül fenntartatik.

Ugyan ezen adókedvezményben részesittetnek a gyári epiiletek is.

b) A főváros első építési övezetében emelendő épületeknek az 1868. XXII. t. ez. által engedélyezett 15 évi adómentesség 10 évvel megtoldatik illetőleg 25 évre terjesztetik ki.

c) A főváros II. övezetének bizonyos részeiben a rendes 15 évi adómentesség megtoldatik 5 évvel, illetőleg kiterjesztetik 20 évre. — E mellett azonban megjegyeztetik, hogy ez épületeknek legalább egy emeleteseknek kell lenniök.

Ezen kedvezmény ki volna terjesztendő a Duna mindkét oldalán a befásitási övezetre, a mennyiben azon, mind a 4 oldalról szabadon álló és homlokzattal biró, nyári lakásul szolgáló épületek emeltetnek.