Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1873 (Budapest, 1874)
VI. Egyes intézkedések és szabályozások
44 a) A tervek szerint ugyanis az emeletes rakpart épitése akként szándékoltatott- hogy az emeletes rakpartról lépcsőzetes rakpartra való átmenetnél, a 18 láb magas síktól a 6 lábnyi vízállásig levezető 24 lépcső, a sik rovására magába a rakpartba helyez, tetik. — Miután e szerint a 10 ölben amúgy sem széles rakpartnak, a 4 ölnyi megszorítás folytán csak 4° illetőleg 6° szélessége maradna, a rakparti forgalom érdekében e tanács a város hatóságával egyetemben felkérte a Miniszter urat, hogy a szóban álló lépcső a rakpart-fal vonalán kívül helyeztessék el, miáltal a rakpart szélessége 6°—8° szélességben óvatik meg. b) Tudomására jutott e tanácsnak, hogy a szabályozási munkálatok az alsó parton csak a Rudas fürdőig terveztetnek, nem pedig a Sáros fürdőig, mely vonalon a már meglevő régi támfal képezné a szabályozás kiegészítő részét. Miután azonban e támfal már oly rósz állapotban van, hogy az, a különben is keskeny partot, — melynek kiszélesítését a közlekedés érdekei már is sürgősen igénylik, — a viz további rongálásától megóvni egészen képtelen, miután e támfal czélsze. rüen ki sem javítható, mert az sem a budai, sem a szembes pesti rakparttal semmiképpen összhangzásba nem hozható; miután továbbá az itt vezető főút, országút, mely a fővárost egy egész országrészszel köti össze s mely némely helyen csak 3 öl széles, — mindenesetre kiszélesítendő, e szélesítés azonban, tekintve a Szt. Gellérthegy szikláit, csakis a Duna felé eszközölhető, mi által a jelenlegi támfal amúgy is tarthatlanná válik; miután végre, e résznek elhanyagolása az egész főváros partszabályozási és rendezési műveletére a csonkaság bélyegét ütné és annak harmóniáját megzavarná: a tanács felkérte a közmunka és közlekedési Miniszter urat, miszerint a budai Dunapart- nak a Rudas és Sáros fürdők közötti részét a szabályozási munkálatok sorozatába szinte felvenni, s azt az ott található anyagok felhasználásával eszközöltetni szíveskedjék. Mindkét irányban mindeddig kedvező elintézés nem volt ugyan nyerhető, de a tárgyalások folyamatban vannak s legközelebb a fővárosi hatóság van hivatva e fontos kérdésekben nyilatkozni. 14. A budai festöszigetnek a Margitszigethez csatolása. Mióta József főlierczeg ő. cs. kir. fensége hazafias érzelmei által vezéreltetve, a Duna hullámai által mosott Margitszigetet nagyszerű áldozatok árán, egy bár gyönyörű fekvésű, de elhagyott magány kertből, a főváros legszebb, legkiesebb nyilvános mulatóhelyévé alakította át, melynek árnyas lombjai alá ezrenként vándorolnak a főváros lakosai, többször merült fel a festöszigetnek a Margitszigethez leendő csatolásának kérdése. A festősziget volt Buda városának képezte tulajdonát s eddig néhány 100 frt bér mellett, évek hosszú során által haszonbérbe volt adva. A Margitszigeti hid építésének megkezdése újra felszínre hozta a kérdést, mert
