Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1873 (Budapest, 1874)
VI. Egyes intézkedések és szabályozások
4 5 az ettől a szigetre vezetendő töltés és a sziget körüli folyam rész szabályozása, valamint a szigetek az ár elleni biztosítása nem csekély áldozatokat igényelnek, melyek csak észszerű hasznosítás mellett voltak az illetők által meghozhatók. A városi sziget mindeddig elhanyagolt állapotban volt s a versenyt, a gyönyörű Margitszigettel, mely fejedelmi fénynyel lett rendezve, csak óriási költségek árán és akkor is bajossan lett volna képes felvenni, mert önnálló kapcsolata az uj híddal nem leend. — De különben is nem lehetett szándéka a városnak versenyezni, a Margitsziget szeretett és nagylelkű tulajdonosával, kit csak a főváros iránti élénk rokonszenv bírhatott azon nagy áldozatok meghozatalára, melyek anyagi gyümölcsözése több mint kétséges. Ily szempontból kiindulva s miután ő Fensége késznek nyilatkozott a kis sziget átengedése esetében nem csak a szabályozással járó újabb terheket is elvállalni, hanem kinyilatkoztatni is kegyeskedett, hogy azt a Margitszigettel egyesítvén, azt továbbra is közmulatóhelyként szándékozik fenntartani: Buda város volt hatósága, az e tanács nál folyt elöleges tárgyalások alapján, tiszteletének és ragaszkodásának jeletíl a tulajdonát képezett kis vagy festő szigetet, ő Fenségének minden kártalanítási igény nélkül felajánlá, ki azt kegyessen fogadá, de a maga részéről viszont valamely jótékony városi czélra 25,000 frt adományozott. A Margitsziget ekként a festő sziget által nagyobbittatván és legközelebb a fővárossal az uj hid által kényelmes és biztos összeköttetésbe hozatván, még inkább fog az idegenek és honosok kedvencz tartózkodási és üdítő helyéül szolgálni. 15. A lóversenytér áthelyezése. A fővárosi ha óság közbenjöttével e tanács által a pesti oldalra nézve megállapított általános szabályozási és beosztási terv szerint, a jelenlegi lóversenytér felhagyatván, az a városliget szomszédságába, a befásitási terület keretébe, a katonai kincstár tulajdonát képező úgynevezett puskaportorony telkekre fog áthelyeztetni. E telkeknek a katonai kincstár részéről leendő átengedése iránt már huzamosabb idő óta folyván a tárgyalások, a tanács szükségesnek tartotta azon elvi megállapodásokat is létrehozni, melyek alapján az áthelyezés, a lóversenytársulat és a főváros érdekeinek összeegyeztetése mellett lehetségessé váland. E czélra a kérdésnek egy vegyes bizottság által leendő tárgyalását tartván alkalmasnak, felhívta úgy a fővárosi közönséget, mint a lóverseny társulatot, miszerint képviselőket nevezni szíveskedjenek. A város és társulat e felhívásnak engedve, a bizottság 1873. Május havában összegyűlt és abban résztvettek : a fővárosi közmunkák tanácsa részéről: b. Podma- niczky Fri-gyes, Simon Florent, Preussner József, Haris Sándor, Reitter Ferencz, Ország Sándor,a főváros részéről: Kada Mihály, Csengey Endre, — a ióversenytársulat részéről: gróf Keglevich Béla és gróf Sztáray János.
