Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1873 (Budapest, 1874)
V. Budapest középitési rendszabályai
25 Midőn azonban e nagytömegű anyag rendszeres beosztásával foglalkozánk, mindinkább előtérbe emelkedett azon kétely, váljon helyesen járunk-e el akkor, midőn a szigorúan vett épitkczési ügyet ugyanazon munkálatba foglaljuk, melyben nagy fontosságú állami intézmények némi módosítását czélzó javaslatokat is felvettünk s váljon nem volna-e czélszerübb az építkezés ügyét, mely már elhalaszthatlanná vált, elválasztani azon többi nagy horderejű kérdésektől, melyek az illető döntő körökben hosszas- sabb tanulmányozást igényelnek? S e kérdésre igen-nel kelle válaszolnunk, mert mig az építés ügyének szabályozását a fővárosi közönség által alkotandó Statútum utján aránylag igen rövid idő alatt kétségtelenül életbe léptethetjük, s igy egy naponként érzett hiányt azonnal pó- tolhatnnk, addig az egyébb fontosabb intézkedések, mint például: az adómentesség ügye, nemcsak az egyes Ministeriumoknál, hanem magánál a törvényhozásnál is, huzamosabb tárgyalásokat fognak igénybe venni. Nem helyezünk mi kevesebb súlyt, ezen nagy horderejű kérdésekre s például: az adómentesség szabályozásának és kiterjesztésének nagy horderejét és szükségét az 1871. évről szóló zárjelentésünkben bővebben ki is fejtettük; midőn azonban fenntartanék magunknak ez irányban tiszteletteljes javaslatainkat szinte kidolgozni és a magas kormány elébe terjeszteni, nem akartuk e miatt elhalasztani azt is, mit a napi szükségletek igényelnek, életbe akartuk léptetni legalább azt, a mi ellen akadály már fenn nem forog. Ily szempontból kiindulva, elválasztottuk a gyűjtött anyagot, és külön készítettük el az építkezési ügy szabályozására vonatkozó javaslatot, mely legrövidebb idő alatt a főváros utján Statútummá emeltethetik, és külön fogjuk elkészíteni javaslatunkat azokra nézve, melyek a törvényhozás intézkedését teszik szükségessé. A főváros középitési rendszabályai ekként egészen elkészítettek, nyomtatás alatt vannak és a jövő év elején fognak a fővárosi közönséghez tárgyalás végett elküldetni. Ez építési rendszabályok, részben a már eddig fennállott szabályokra támaszkodnak, részben az európai nagy városokban divó szabályzatok által bővíttettek, és részben oly újabb intézkedéseket is magukban foglalnak, melyeket fővárosunk különleges viszonyai, eddig fejlődött jellege és az életből merített tapasztalatok igényelnek és indokolnak. Nem lehet helye e jelentés szűk keretében ezen 203 §-ból álló munkálat részleteivel behatóan foglalkozni, de mégis rövideden megérintendőknek tartjuk azon uj főirányokat és vezéreszméket, melyek abban kifejezést találtak. Két szempont volt főleg az, melyre e munkálat szerkesztésénél első sorban kellett figyelemmel lenni, a szabályozási és egészségi szempont; mert az építési ügy körül felmerülő egyéb kérdések már azelőtt is többé-kevésbbé helyes megoldással bírtak, e kettőnek azonban mindeddig még csak alig találkozánk első kezdetleges nyomaival. A főváros szabályozásának és beosztásának fontos ügye e század több mint első negyedében egészen parlagon volt, mindenki épített úgy, miként azt Ízlése, kedve vagy szeszélye tartá. E gyermekded fejlődés álmaiból azonban irtózatos módon ébresztetek 4
