Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentése 1873 (Budapest, 1874)

V. Budapest középitési rendszabályai

26

fel az akkoron még dísztelen főváros az 1838-iki árvíz romboló hatalma által. Az egész sorokban leomlott házak újjáépítése alkalmával hivatott életbe dicső emlékű Jozsef- nádor által, a szépészeti bizottság, melynek vázlatos szabályozási művelete, képezte azután csaknem 3 évtizeden keresztül, időnként a viszonyokhoz képest javítva és bővítve, azon keretet, melyen belül a főváros fejlődött.

Újabb, nagyszerűbb, magasabb szempontokból kiinduló, az egész főváros határát átölelő, általános szabályozás és beosztás csak az 1870. X. t. ez. alapján, csak e fővárosi közmunkák tanácsa kezdeményezése és a testvér fővárosi hatóságok lelkes, felvilágosodott közreműködése mellett jött létre.

E szabályozást ennélfogva biztosítani, annak következményeit beilleszteni s annak kivitelét czélszerü intézkedések által lehetővé tenni kellett.

A második szempont az egészségügyi volt. — Fájdalmasan tudjuk és érezzük, és a statistikai adatok kétséget nem engedő bizonyosságra emelik, hogy Budapest az európai fővárosok között a legegészségtelenebb és hogy a halálozási arány feltűnően kedvezőtlen.

Tudjuk ugyan, hogy e szomoritó állapotot részben oly körülmények idézik elő, melyek megváltoztatása nem áll hatalmunk körében; de vannak olyanok is, összefüggőig az administratió minden ágaival, melyek megváltoztása vagy legalább javítása nagy részben tőlünk függ. — S midőn mi az administratió egyik ágával, az építkezés ügyével tüzetesen foglalkozánk, kötelességünknek tartottuk a középitési szabályzatba felvenni azon intézkedéseket, melyek által e szomorú egészségi viszonyokat, legalább az építkezések után származható káros befolyások megszüntetése mellett, javíthatni véltük.

Ily újabb és főbb intézkedések szabályozási szempontból voltak :

a) az egész főváros területének felosztása építési övezetekre;

b) az egyes utak és utczák szélességének megállapítása a szegélyező házak magassági arányában ;

c) a város főközlekedési ereinek számára megállapított kövezési rendszer; és

d) uj városrészek alakítása esetében, úgy a forgalom és közlekedés biztosítására, valamint az egészségi szempontból oly fontos szabad világosság és légáramlat előidézésére eléggé tág utak és terekhez szükségelt területek átengedésének módozatai.

Ily újabb és főbb intézkedések egészségi szempontból voltak :

a) Az újonnan épült házak kiszáradása, miért is a felépített ház, csak] 8 heti idő köz után vétethetik bevakoltatás alá.

b) Az újonnan épült házak lakhatásának elhalasztása, miért is a teljes elkészüléstől számítva a ház még legalább egy hónapon által üresen tartandó.

c) A pinczelakások beszüntetése és a már fennállók lakhatásának szigorúbb feltételekhez kötése.

d) A csatornák építésének rendszeresítése, az alak meghatározása.

e) A főváros egész területének felosztása, a gyárak elhelyezésére vonatkozólag.