Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentései 1870. és 1871. évi működéséről - II. A sugárút
8 III. Révay- vagy retek-utczai vonal. A megveendő telkek összege 68,53774 □ öl és azok értéke . . 3.825,387 írt. azaz átlag egy Q öl ára 55 frt 8 kr. A megveendő épületek becsértéke ..........................................2.907,680 frt. Az összes kiadás tehát . . . 6.733,067 frt. Az út létesítése után ismét eladható területek értéke, beleszámítva a felhagyandó utczák területét is ..........................................................2.772,553 frt. Az út létesítése után ismét eladható házak és lebontandó házak io°/o anyagainak értéke...............................................................................1.815,680 frt. Az összes bevétel..................... 4.588,233 frt. Ös szehasonlítván a bevételt a kiadással, mutatkozott .... 2.i44,834 frt. hiány, mely hogy magából az ismét eladhatóvá válandott telkek értékéből fedeztethessék, annak 78°/0-al kellett volna emelkednie. IV. Könyök-utczai vonal. A megveendő telkek összege 75,45g7* □ öl, azok értéke . . 4.689,343 frt. azaz átlag egy □ öl ára 62 frt i4 kr. A megveendő épületek becsértéke ..........................................3.306,599 frt. Az összes kiadás tehát . . . 7.995,942 frt. Az út létesítése után ismét eladható területek értéke, beleszámítva a felhagyandó utczák területét is.................................................................3.5o3,346 frt. Az ismét eladható házak és lebontandó házak 10% anyagainak értéke..............................................................................................................2.135,334 frt. Az összes bevétel......................5.638,670 frt. Ös szehasonlítván a bevételt a kiadással, mutatkozott .... 2.357,272 frt. hiány, mely hogy az ismét eladhatóvá válandott telkek értékéből fedeztethessék, annak 67710 %-tel kellett volna emelkednie. A költségek szempontja sok munka és fáradozás után az itt röviden jelzett eredmények által kiderittetvén, szükséges volt az egyes vonalok többi előnyeit és hátrányait latolgatni, mert a nagyobb olcsóság álláspontja egyedül irányt adónak oly munkálatnál el nem fogadtathatott, mely a közlekedési és közegészségi fentebb érintett fófontosságú czélokon kívül kétségtelenül hivatva van a jövő Pestnek nagyvárosi jelleget is nyújtani s külcsín által a fővárosnak egyik díszévé válni. Az ó-utczai vonal kétszer, a Lázár-utczai vonal egyszer lett volna megtörve, a Révay- vagy retek- és a könyök-utczai vonalok egészen egyenesek lettek volna. Az ó-utczai vonal a váczi-utra nyílik, de nincs folytatólagos összeköttetése a Lipótvárossal és Budával; a Lázár- és retek-utczai vonalok szemben a Lipóttemplom terével nyíltak volna a váczi-utra s igy a folytatólagos közlekedés a Lipótvárossal és Budával, épen a nagy templom által elzáratott, vagy legalább megakasztatott volna. —
