Fővárosi Közmunkák Tanácsa hivatalos jelentései 1870, 1871, 1872
A Fővárosi Közmunkák Tanácsának hivatalos jelentései 1870. és 1871. évi működéséről - II. A sugárút
A könyök-utczai vonal a Marokkaner-házzal szemben nyilván, a Lipótváros- és Budá- vali összeköttetést a fürdö-utczán által bírja. A fővárosi közmunkák tanácsa ezen 4 vagylagos vonalat beható tanulmányozás tárgyává tevén, a negyediket, azaz a könyök-utczai vonalat tartotta elfogadandónak és pedig a következő néhány kiválóbb indokoknál fogva s daczára annak, hogy e vonal valamivel több költséget vett igénybe, és ugyan: a) Ezen vonal egészen egyenes irányú, valamennyi közt legközelebb esik a város szivéhez s igy mint főközlekedési út inkább felel meg czéljának, mint bármely más vonal, mely kivülebb esvén az indóház felé, főleg a belvárosi közönség által nehezebben lett volna elérhető. b) Épen e vonal szeli át a Terézváros legsűrűbben lakott részét s igy az ott összezsúfolt lakosságnak nyújt levegőt és világosságot, mely annak leginkább szűkében van, miért is Pest város átalános egészségi állapotának javítása végett nemcsak minden képzelhető más vonalnál kedvezőbbnek mutatkozott, de önmagában is valóságos szükséget képez. c) Hogy ily tágas, az egyetlen mulató és üdülő helyhez vezető főközlekedési útnak könnyű hozzáférhetőségre van szüksége. — E vonalnál pedig mind a belvárossal, mind Budával a Marokkaner- és fürdö-utczákon és az Erzsébet- és József-téreken a legszebb összeköttetés, — melynél a két tér faültetvényei mintegy folytatását képeznék a sugárút fasorainak, — már készen találtatik, mig a többi vonal csak zsákutczaként fogna a váczi-útra nyílni. d) Ez út tökéletesen egyenes irányú, mig a kivülebb eső más vonalokon csak törés mellett vitethetnék a czél felé s igy a szépitési szempontnak is leginkább megfelel. A sugárút vonala ekként megállapittatván, szükségessé vált az építési leírást készi teni, illetőleg képét nyújtani a szándékba vett uj útnak. Ez építési leírás főbb mozzanatai a következők: A sugárút kezdődik a mai könyök-utcza vácziúti torkolatánál, csaknem szemben a Marokkaner-utczával s egyenes irányban a könyök- s kömtives-utezákon végig haladva, a kakas és szegfü-uteza közti telkeken áthúzódva, kivülebb a kétsziv-, fővámvonal s hajcsár-utczákat s ezek közt fekvő telkeket s végre az aradi utcza külső részét átha- sitva, egyenesen a városligetben tervezett artézi kútra nyílik. A sugárút hossza 1218°, mely a vas-utczánál tervezett 8 szöglctti és a fő vámvonalnál tervezett köralakú tér által három önálló útszakaszra osztatik. Az i-ső útszakasz a váczi-úttól a nyolezszögü térig . . . 445 öl A 2-ik útszakasz a nyolczszögtértől a körtérig . • • 297 n A 3-ik útszakasz a körtértől a városligeti előtérig . . . . 346 n A nyolezszögtér hossza .................................... 5o n A körtér átmérője.......................................................... . . . 65 n Végre a városliget előtti tér átmérője ..................... . . i5 r> azaz a fenti . . . 1218 öl. A sugárút belső, azaz a váczi-úttól a nyolezszögü térig terjedő első szakasza 3 és 4 emeletes házakkal lesz beépítendő; szélessége 18 ölre lett felvéve, melyből 2—2
