A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

I. rész - Dálnoki-Kováts Jenő: Koszorús mesterek

zebb perceit élte a háború utolsó évében, amikor Kohn Gyula vissza­került Budapestre és az anyag- és munkáshiány folytán már-már a be­zárás előtt álló üzemét ismét rendbehozta. A gazdasági elzárkózás első évei az újrakezdés nehézségein annyiban könnyítettek, hogy a külföldi verseny háttérbe szorult. Ma azonban már bármilyen hálásan gondolunk is e védelemre, a versenytől nincs mit tartania, hiszen nemcsak az or­szágban jólismertek a gyártmányai, hanem külföldön, Jugoszláviában, Romániában, Olaszországban, sőt Ausztriában is egyre növekszik vevő­köre és Kohn Gyula, aki kicsiben kezdte, ma már állandóan ötven, hatvan munkásnak nyújt biztos kenyeret. KLEIN MÓZES ezüstművesmester. Cseh Pál Lajos híres budapesti ezüstműves, ötvösmester jeles tanítványa. Született 1869-ben Oros köz­ségben. Tíz éves korában került fel Pestre, ahol a szükséges iskola elvég­zése után, 13 éves korában lépett be tanoncnak tanítómesteréhez és négy­évi tanonckodás után, mint segéd dolgozott több mint húsz éven át mind­össze két mesternél, míg végre 1907-ben önálló lett. E századnak az ele­jén ezüstműves iparágunk ismét gyermekcipőben járt és bátran állapít­hatjuk meg, hogy az újjáfejlődéshez a lökést Klein Mózes adta meg. Gondosan tanulmányozta a külföld fejlett ezüstműves iparát és különö­sen a gépek megfelelő alkalmazására terelődött a figyelme. Modernül berendezett üzeme mintaképül szolgál és a keze elől kikerülő munkásság tökéletes kiképzésénél fogva mindenütt keresett. Klein Mózes szakmá­jában ma általános közbecsülésnek örvendő, tekintélyes szakférfiú, aki minden alkalmat megragadott arra, hogy az ezüstműves szakma fejlő­dését előmozdítsa és a külföldi árú behozatalát versenyképes árú készí­tésével lecsökkentse. Kitűnő készítményei számos kiállításon nyertek első díjat és e kitüntetéseket megkoronázta az 1928. évi aranykoszorús mesterversery, amelyen az aranykoszorús mester szép címet Klein Mózes nyerte el kiváló, ízléses és tökéletes munkájával. Klein Mózes élénk részt vesz az ipari közéletben. Az arany-, ezüst- műves és ékszerész ipartestület alelnöke, a Nemesfém és Drágakő-csar­nokban miniszteri kinevezéssel tőzsdetanácsosi tag, a tanoncvizsgáló bi­zottságnak elnöke. Nem hallgathatjuk el azt, hogy Klein Mózes lelkes munkatársai fiai és leánya, akik atyjuktól örökölték mesterségük szeretetét és akik gya­korlati tudásukat gazdag elméleti tudással egészítették ki és gondos­kodnak arról, hogy az országszerte jónevű cég modern vezetése lépést tartson az idők kívánalmaival. Reméljük, hogy Klein Mózest egy jóhír­névben állandóan fokozódó, majdan hosszú időkön át híres iparosdinasz­tia alapítójaként fogja tisztelni az utókor. KULCSÁR SÁNDOR bronzműves és csillárkészítömester. Régi ipa- rosfamiliából származik Kulcsár Sándor, aki 1871-ben született Nagy­szebenben és akinek dédapja Miskolcon, nagyapja Sátoraljaújhelyen, apja Nagyszebenben folytatta a sárgaréz és pakfongműves, ötvösmes­terséget. Kulcsár Sándor mestersége szeretetét már egészen apró gyer­mekkorában magába szívta és már elemi iskolás korában szabad idejé­ben ott lábatlankodott a műhelyben. Alig érte el a 10—12 éves kort, amikor a fémlombfűrészelésben akkora jártasságra tett szert, hogy atyja szívesen engedte át az ilyen természetű munkákat fiának, hetenként 10—20 krajcárokkal díjazva a munkát. 4 reáliskola elvégzése után atyja 92

Next

/
Thumbnails
Contents