A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

I. rész - Dálnoki-Kováts Jenő: Koszorús mesterek

80

keltenek nagy feltűnést. Nem kevésbé ismert Balogh Rudolf hiriap- illusztrátori tevékenysége sem és mint a Pesti Napló állandó munkatársa, közkedveltek fényképriportjai.

Balogh Rudolf a háborúban is megállta a helyét. Hosszabb ideig József kir. herceg mellett volt a katonai beosztása és a leszereléskor a Ferenc József-rend lovagkeresztje, az arany érdemkereszt és az I. osztályú vitézségi érem kitüntetéseknek volt a tulajdonosa. Természetesen szakmai kitüntetései is elsőrangúak és aranyérmen, állami elismerő oklevélen, a kultuszminiszter és a székesfőváros díján kívül, az 1928. évi Kézművesipari Tárlaton elnyerte a szakma legnagyobb kitüntetését: az az arany mesterkoszorút.

BAUER JÁNOS gombkötő- és paszományosmester. Gyakran megesik, hogy a hős katonát halála után éri a legnagyobb kitüntetés. A hős katona becsületrendjét a fejfájára tűzik. Bauer János is ilyen hősi halott, aki halála után nyerte el a magyar kézműiparosok legszebb kitüntetését, az arany mesterkoszorút.

Bauer János 1873-ban született Budapesten. Iskoláinak elvégzése után édesapjának, Bauer Ignácnak műhelyében sajátította el mesterségét. Felszabadulása után atyja külföldi tanulmányútra küldi Németországba, ahonnan tudását kibővítve kerül vissza atyja műhelyébe. 1909- ben atyja társul fogadja, akinek halála után, 1917 óta Weisz Simonnal társulva vezeti cégét és növeli annak vevőkörét. Bauer János rövid idő alatt szakmai tekintéllyé válik és különösen hadseregszállításokkal kapcsolatban a legilletékesebb körök kérik tanácsát. Kartársai is nagy tisztelettel és elismeréssel adóznak kiváló tudása iránt és mint a szakmai egyesület elnöke, élénk ipari közéletet élve, lelkesen dolgozik a magyar iparosság érdekében. Az 1925-ben rendezett I. Országos Kézművesipari Tárlat bírálóbizottsága őt ezüstkoszorús mesteri címmel tüntette ki. Fokozott ambícióval készült az 1928. évben másodízben rendezett aranykoszorús mesterversenyre. Egyike volt az első jelentkezőknek és már az év elején jelentette, hogy kiállítási anyagát elkészítette. Még a kiállítás megnyitása előtt, 1928 április 22-én orvosi műtét közben váratlanul el- húnyt és nem érhette meg azt a dicsőséget, amelyet cégének kiállítási munkájával szerzett. A jeles mestereknek halála után a cég által kiállított munkájával szerzett. A jeles mesternek halála után a cég által kiállított tette ki.

A jeles iparoscsalád jóhírnevének sorsa most már a meghalt aranykoszorús mester fiának kezébe van letéve, aki szintén atyja és nagyatyja mesterségét folytatja.

BÁRÁNY DEZSŐ hegedűkészítőmester. Igen jóhírű hegedűkészítőmestereink, Tänzer és Lutz kezei alól került ki Bárány Dezső, ki 1871- ben szül. Budapesten és iskolái elvégzése után, 1888-ban szabadult fel. Felszabadulása után sietett külföldre, ahol a legjelesebb mestereket kereste fel, hogy a hegedükészítés minden titkát ellesse. Megfelelő felkészültséggel került vissza Budapestre, ahol 1898-ban önálló mesterré lett. Már segéd korában célul tűzte ki, hogy régi híres olasz mesterek készítési titkát felderítse és ennek érdekében régi hegedűk utánzásával különös előszeretettel foglalkozott. Kísérletezései nem csupán a régi híres mesterek hegedűinek külsőségeiben való utánzását, hanem a hang tökéletességének elérését is célozták. E különleges munkálkodása igen szép ered-