A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

I. rész - Az ipartestületi reformtörvény

64 A békéltetőbizottság szervezetét és eljárását egyébként külön ügy­rend határozza meg. Az ügyrendet a kereskedelemügyi miniszter által kiadott minta figyelembevételével, a békéltetőbizottság iparos- és segéd­tagjai az iparhatósági biztos által összehívott és elnöklete alatt tartott ülésben állapítják meg. Az ügyrendet abban az esetben, ha az az ügy­rendmintától eltér, jóváhagyás végett a kereskedelemügyi miniszternek kell bemutatni. Az ipartestületi irodai személyzet. 28. §. Az ipartestület irodai teendők ellátására anyagi erejének és az elvégzendő munka terjedelmének figyelembevételével megfelelő sze­mélyzetet alkalmaz. Az ipartestületek az irodai teendőket mellékfoglal­kozásban alkalmazott személyzettel is végeztetik. Az ipartestület vezető tisztviselőjét az „ipartestületi jegyző“ cím illeti meg, állásának megjelöléseképpen más címet nem viselhet. A többi tisztviselő részére munkakörének megfelelő címet (ipartestületi aljegyző, nyilvántartó, irodatiszt, gépíró, stb.) kell megállapítani. Ipartestületi jegyzőül, amennyiben ezt az állást önálló megélhetést nyújtó állásként szervezték vagy szervezik meg, csak olyan egyén alkal­mazható, akinek a megkívánt előképzettsége megvan, ipartestületi, ügy­védi, vagy közjegyzői irodában, kereskedelmi és iparkamaránál, vala­mely hivatalnál, bíróságnál, vagy közintézetnél legalább két évet töltött megfelelő munkával és az ipartestületi jegyzői vizsgálatot sikerrel le­tette. A megkívánt előképzettség azoknál az ipartestületeknél, amelyek­nek taglétszáma az ezret meghaladja, főiskolai oklevél, azoknál, ame­lyeknek a taglétszáma az ötszázat meghaladja, középiskolai érettségi bizonyítvány vagy ezzel egyenlő értékű bizonyítvány, azoknál, amelyek­nek taglétszáma ötszáz vagy ennél kevesebb, a középiskola négy osztá­lyának sikeres elvégzése. Az előző bekezdésben foglalt rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik a jelen törvény kihirdetésekor ipartestületi jegyzői tisztet töltenek be, vagy valamely ipartestületnél legalább egy év óta főfoglalkozásként irodai munkák végzésére vannak alkalmazva. Az ipartestületi jegyzői vizsgáló bizottság szervezetét, a vizsgálat tárgyát, színhelyét és menetét a kereskedelemügyi miniszter, a kereske­delmi és iparkamaráknak és az ipartestületek országos központjának meghallgatása után rendelettel állapítja meg. 29. §. Az ipartestület főfoglalkozásban alkalmazott tisztviselőit egy évi próbaszolgálat után az elölj árósági tagok kétharmadának hozzá­járulása esetén öt évre kell szerződtetni. Ennek az öt évnek elteltével az elölj árósági tagok többségének hozzájárulása esetén a tisztviselőt véglegesíteni kell. Az ipartestületi alkalmazottaknak szolgálati viszonya tekintetében egyébként a közgyűlés által alkotott szolgálati és fegyelmi szabályzat, ennek hiányában az illető tisztviselőkkel kötött szerződéses megállapo­dások irányadók. A szolgálati viszony tekintetében, amennyiben a jelen törvény, a szolgálati és fegyelmi szabályzat az alkalmazottra kedvezőbb rendelkezést nem tartalmaz, az iparban alkalmazott magántisztviselőkre érvényes jogszabályok irányadók.

Next

/
Thumbnails
Contents