A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

I. rész - Az ipartestületi reformtörvény

65

A szolgálati és fegyelmi szabályzat megalkotásának megkönnyítése érdekében a kereskedelemügyi miniszter az ipartestületek országos központjának meghallgatása után szabályzatmintát készíttethet és tehet közzé.

A szolgálati és fegyelmi szabályzatot az ipartestület felügyeleti hatósága hagyja jóvá.

Az ipartestületi alapszabályok tartalma.

30. §. Az ipartestületnek szervezetét és a tagoknak az ipartestülethez való viszonyát, nemkülönben a tagsági díjak kivetésének módját a törvény korlátain belül az alapszabályok állapítják meg.

Az alapszabályokban mindenesetre meg kell állapítani:

1. az ipartestület nevét, székhelyét, működésének területét: Budapesten azt az iparágat, illetőleg azokat az iparágakat, amelynek vagy amelyeknek gyakorlói az ipartestület kötelékébe tartoznak;

2. az ipartestület feladatait;

3. a tagok jogaira és kötelességeire, fegyelmére és a fegyelmet sértő megbüntetésére vonatkozó rendelkezéseket;

4. önkéntes tagok belépésének feltételeit;

5. a költségvetés és zárszámadás szerkesztésére, előzetes közzétételére, tárgyalására, továbbá az ipartestület bevételeinek és vagyonának kezelésére és elhelyezésére vonatkozó szabályokat;

6. a közgyűlés összehívására, a tanácskozás rendjére, a határozat- képességre, a határozathozatal módjára, a jegyzőkönyv vezetésére és hitelesítésére vonatkozó szabályokat;

7. azoknak az ügyeknek megjelölését, amelyeket az alapszabályok a közgyűlés hatáskörébe utalnak (17. §. 8. pontja);

8. az elöljáróság, a számvizsgáló és egyéb bizottságok összeállítására, tagjaik, valamint az elnök, alelnökök és az elöljárósági megbízottak megválasztására, feladataikra, munkakörükre, működésük tartamára, fegyelmi és magánjogi felelősségükre vonatkozó szabályokat;

9. a képviseleti jognak esetleges megszorításait (20. §.);

10. a szakosztályok megalakulásának feltételeit, azok feladatait és az ipartestülethez való viszonyát;

11. az alapszabályok módosítására vonatkozó szabályokat;

12. a tagsági díjak kivetésének módját.

Az előbbi bekezdés 3. pontjában említett fegyelmi büntetésképpen pénzbírság, a kapott megbízás visszavonása, a tanácskozási, szavazási és szenvedő választói jog gyakorlásának felfüggesztése állapítható meg.

A pénzbírság húsz pengőt meg nem haladhat. A pénzbírságokat közigazgatási úton a közadók módjára kell behajtani. A pénzbírságokból befolyt összeget évről-évre felerészben szorgalmas tanoncok jutalmazására, felerészben elszegényedett iparosok segélyezésére kell fordítani.

A közgyűlés határozatképességét illetően az alapszabályokban oly rendelkezést nem lehet felvenni, hogy amennyiben a szabályszerűen egybehívott közgyűlésen a tagok nem jelennének meg határozatképes számban, újabb közgyűlés egybehívása mellőzhető és meghatározott várako5