A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
I. rész - Az ipartestületi reformtörvény
63 két eljárásuk helytelenségére figyelmezteti s amennyiben figyelmeztetésének eredménye nem volna, az illetők ellen az eljárásra illetékes hatóságnál, illetőleg bíróságnál feljelentést adhat be, magánindítványt tehet és felperességi jogot gyakorolhat. Azokban az esetekben, amelyekben az egyik vagy másik ipar munkakörének terjedelme körül merülnek fel nézeteltérések, ezeknek békés ki- egyenlítése céljából az ipartestület tagjai az ipartestületi székhez fordulhatnak. Az ipartestületi szék állásfoglalása nem akadálya annak, hogy az érdekeltek az ügyet az elbírálásra illetékes iparhatóság elé vihessék, amely ha értesül arról, hogy az üggyel az ipartestületi szék foglalkozott, ennek állásfoglalásáról véghatározat hozatala előtt tájékozódni köteles. Az ipartestületi szék jár el az alapszabályok (30. §. 3. pontja) és a vonatkozó szolgálati és fegyelmi szabályok (17. §. 5. pontja) alapján az ipartestületi fegyelem ellen vétő tagokkal és a szolgálati fegyelem ellen vétő ipartestületi alkalmazottakkal szemben. Az ipartestületi elöljáróságtól nyert megbízatás esetében az ipar- testületi szék tagjai azokban a kihágási ügyekben, amelyekben az ipartestületet szakképviselői jogkör illeti meg, mint szakképviselők járnak le. Az ipartestületi munkaügyi bizottság. 26. §. Az ipartestületek a tagjaiknál foglalkoztatott alkalmazottak bevonásával a munkaviszonyból származó közös érdekű ügyek megbeszélése és együttes megállapodások létesítése céljából munkaügyi bizottságot alakíthatnak. Ebben a bizottságban a munkaadóknak és az alkalmazottaknak egyenlő képviseletet kell biztosítani. A munkaadók csoportjában egyfelől az 5 alkalmazottat vagy ennél kevesebbet foglalkoztató, másfelől az ötnél többalkalmazottat foglalkoztató munkaadóknak egyenlő számban kell képviselve lenniök. Alkalmazottat nem foglalkoztató iparosok a bizottságban nem nyerhetnek helyet. A bizottsági tagok választásának módját a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozza. Egyébként a bizottság szervezetét, munkakörét és eljárását az ipartestületi elöljáróság által jóváhagyott ügyrend szabályozza. Az ipartestületi békéltetőbizottság. 27. §. Minden ipartestület kebelében az ipartestület tagjai és azok alkalmazottai munkaviszonyából kifolyóan felmerülő vitás kérdéseknek az érvényben lévő rendelkezések keretein belül elintézésére (7. §. 6 pont) békéltetőbizottságot kell szervezni. A békéltetőbizottság iparos tagjai az ipartestületi elöljáróság tagjai. A békéltetőbizottság segédtagjait az ipartestülethez tartozó iparosok összes segédei az iparhatósági biztos által összehívott és elnöklete alatt tartott választóülésen választják. Választható, aki huszonnegyedik életévét betöltötte és magyar állampolgár. A választás rendjét a kereskedelemügyi miniszter rendelettel szabályozza. A békéltetőbizottságban a bizottság iparos tagjainak és segédtagjainak egyenlő számban kell jelen lenniök.
