A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

292

TÓTVÁZSONY.

Horváth Jenő asztalos m. Szül. Zala. szentgróton szül. 1895-ben és u. ott szab. fel. édesapja, H. István műhelyében. Se- gédi gyakorlatát a fővárosban, Körmenden és Bécsben folytatta. 1919-ben önállósította magát az épület- és bútorasztalos szakmában. Tagja a Veszprémi Ip. Testnek és a tótvázsonyi gazdakörnek. 1917- ben a 48. gy. ezredbe bevonult és onnan Bécsbe lett vezényelve, ahol két évig a katonai főműhelyben dolgozott. Neje: Tosoki Ilona, 4 fia és 2 leánya van.

Subicz Vendel gépészkovács m. Magyar u. 84. Pásztorin (Sopron m.) szül. 1890- ben és Vaszaron szab. fel 1907-ben Fe- renczi István mester műhelyében. Segédéveit Veszprémben, Sopronban, Győrött, Csornán, stb. töltötte. 1928-ban saját erejéből lett önálló és a szakmájába vágó összes munkákat vállalja. 1911-ben vonult be a 9-es közös huszárezredbe és a háborúban a szerb és orosz frontokon volt a háború végéig. 1920-ban Cserfán Annát vette nőül, két gyermekük van.

ZIRC.

Braun István cipész m., Vajda Ö. u. 3. Zircen 1905-ben szül., u. ott 1922-ben szab. fel. Hajmáskéren, Veszprémben és Pápán volt segéd. 1931-ben alapította műhelyét, ahol egy segéddel dolgozik. Neje: Lagler Mária.

Farkas József borbély m., Deák F. u. 4. 1870-ben Rezsőházán szül., 1885-ben Nagybecskereken szab. fel. Budapesti, szegedi, kecskeméti és pápai segédévek után 1895-ben önállósította magát. A zirci apátság udvari borbélya 34 éve, a kórház borbélya 35 éve. Egy segédet és két tanulót tart. 1910-ben oklevéllel tüntették ki. Résztvett a világháborúban, megsebesült. Neje: Pene Anna.

Grémusz József cipész- és felsőrészkészítő m. Deák F. u. 4. Szül.: 1903-ban, felszab. 1920-ban Zircen. Segédi gyakorlatot Budapesten és Zircen folytatott. 1927 óta önálló. Arany oklevéllel kitüntetett mester. Neje: Anczenberger Gizella.

Kasper Pál szobafestő és mázoló m. Vajda Ö. u. 13. Zircen 1899-ben szül., u. ott 1915-ben szab. fel. Szaktudását budapesti, balatonfüredi, veszprémi, zirci, egri és székesfehérvári mestereknél fejlesztette. 1927ben önállósította magát. Egy segédje és egy tanulója van. Résztvett a világháborúban. Neje: Müller Terézia.

Kassza István műagyagiparos és cse- répkályhakészítő m. Ányos P. u. 9. Szül.

1897-ben, felszab. 1914-ben Orosházán. Szolnokon, Orosházán és Tündérmajoron fejlesztette szaktudását. 1923-ban önállósította magát. Uradalmak és kastélyok részére dolgozik. Több kitüntetése van. A football egylet bírója, intézője és csapatkapitánya. Az orosz, olasz és román fronton harcolt, megsebesült. Neje: Ja- nocska Mária.

Kövesy János cipész m. Vajda Ö. u.

17. 1882-ben szül., 1910-ben Zircen szab. fel. Segéd Székesfehérváron, Győrön,

Pozsonyban, Wienben és Enyingen volt. 1907 óta önálló. Cipő -és cipőfelsőrészkészítéssel foglalkozik. Néhai gróf Esz- terházy György és a zirci apátság udvari mestere volt. Az Áll. Gyermekmen- hely szállítója. Két segédje és egy tanulója van. Bronz éremmel és díszoklevél-1 lel kitüntetett mester. Az Iparos Kör alelnöke, pénztárosa, könyvtárosa, az Ipt. számvizsg. biz. tagja, közs. elöljáró stb., stb. Az orosz fronton harcolt, hadifogságban volt. Neje: Gasper Anna.

Link Nándor férfiszabó m. Kossuth u. 2. 1868-ban Zircen szül., u. ott 1884-ben szab. fel. Segéd Budapesten, Győrött, Székesfehérvárott és Pápán volt. 1891- ben alapított műhelyében polgári és papi szabóságot folytat. Jó munkáiért bronz kereszttel és arany oklevéllel tüntettetett ki. 22 éve a zirci Iparoskor elnöke, a vegyes ipartársulat alelnöke. Résztvett a világháborúban. Neje: Germán Katalin.

Mayer János sütő m. Kossuth u. 20. Németpolyán 1861-ben szül., Devecseren 1886-ban szab. fel. Monoron, Zalaegerszegen, Pozsonyban, Veszprémben, Győrött és Ausztriában eltöltött segédévek után 1909-ben alapította sütödéjét. Egy segédet tart. Üzemi baleset következtében egy ujját elvesztette. Neje: Fenk Mária.

Proksa József asztalos m. Kossuth L. u. 35. Szül. 1907-ben Zircen, felszab. 1924- ben Zalaszentgróton. Segéd Budapest, Győr, Csorna, és Sümeg mestereinél volt. 1930 óta önálló, műhelyében két segédet foglalkoztat. Neje: Germán Klára.

Stolcz Ödön bádogos és rézműves m. Kossuth L. u. 4. 1893-ban Zircen szül., édesatyja, S. Lipót műhelyében 1911-ben szab. fel. A fővárosban fejlesztette szaktudását. 1924-ben vette át atyja jónevű üzletét, mely többek között az Eszterházy kastély bádogos munkáit végezte. Részt-