A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

293 ■vett a világháborúban. Neje: Lambert Hermina. Wolf János kép. ács m. Deák F. u. 32. Tel. 33. Zircen 1874-ben szül., u. ott 1888-ban szab. fel. Budapesten és Zircen gyarapította szaktudását. 1914-ben had- bavonult, 25 havi szolgálat után mint rokkantat elbocsátották. 1919-ben alapí­totta vállalatát. Budapesten és az ország majdnem minden nagyobb helyén talál­kozunk munkáival. Számtalan templom, kolostor, kastély, köz- és magánépület di­cséri szaktudását. 15 segéddel és 5 tanu­lóval folytatja az ipart. A Vegyes Ipar­társulat és a Temetk. Egylet elnöke, az Ipartestület elölj, tagja, a zircvidéki tkp. felügy biz. tagja, Zirc község bírája, stb. A jubileumi bronz érem tulajdonosa. Neje: Wetzl Alojzia. Wolf Károly gép- és épületlakatos m. Kossuth L. u. 8. Zircen 1883-ban szül., Veszprémben 1901-ben szab. fel. 1909-ben saját erejéből önállósította magát. A zirci Szent Imre szobor remekbe készült kerítése az ő alkotása. Az Ipt. elölj, tagja. Résztvett a világháborúban. BUDAPEST. Budapesti arany- és ezüstművesek, éksz erészek, aranyverők és óratokkészítők. Band Géza aranyműves m. Rom- bach u. 11. Budapesten 1869-ben szül.., 1886-ban szab. fel. Nagyobb fővárosi cé­geknél praktizált. 1895-ben önállósította magát. Géperejű műhelyében két segéd­del művészi kivitelű aranyláncokat készít kiskereskedők részére és közvetlen el­adásra. Az Ipt. elülj, tagja, a Mester- egeysület elnöke, számos tb. tisztség ve­zetője. Résztvett a világháborúban. Neje Barber Gizella. Billig N. L. műötvös m., Kossuth L. ucca 3. 1878-ban szül. Budapesten és külföldön eltöltött gyakorlóévek után 1907-ben alapította motorikus erőre be­rendezett műhelyét, ahonnan főleg kül­földre szállít. Művészi ötvösmunkáival számos kiállításon szép sikert ért el, arany éremmel kitüntetett mester. 1914- ben az orosz frontra került, hadiofgságba esett, 1918-ban tért haza. Blau Jenő órás és ékszerész. István út 55. Szül. 1895-ben Tarpán, felszab. 1910- ben Beregszászon. Segéd Budapesten volt. 1915-ben hadbavonult, orosz fog­ságban volt, ahol az ázsiai ékszerművé­szetet tanulmányozta. 1920-ban önállósí­totta magát. Óra és ékszereladással, va­lamint minden e szakmába vágó javítás­sal foglalkozik. A Mester Egyesület, a detail szakosztály, az órás és aranymű­ves ipartest, tagja. Neje: László Sárika. Bokor Sándor, Haar Ferenc és Horn Ernő ezüstműves cég. Holló u. 12. Tel. (hívó) 364—98. A géperőre berendezett üzemet a cég tulajdonosai 1931-ben ala­pították. Raktárra és megrendelésre készített ezüst dísztárgyaik formailag és kivitelben is a legkényesebb ízlést is ki­elégítik. Bokor Sándor Kolozsváron 1907- t>en szül., ugyanott 1924-ben szab. fel. Budapesten és Romániában praktizált. Haar Ferenc szül. 1908-ban, felszab. 1926­ban Budapesten. Párisban és Budapes­ten tanulmányozta a szakmát. Horn Ernő 1898-ban szül. Egy évtizeden keresztül utazott a szakmában, majd mint ékszer­nagykereskedő működött. Branauer J. Károly ezüstműves m., Akácfa u. 13. sz. V. em. 31. Tel. (hívó) 44—2—24. Budapesten 1906-ban szül., itt is tanulta az ipart, 1924-ben szab. fel. Mint segéd, majd mint művezető műkö­dött ismert fővárosi cégeknél. Iparisko­lát végzett. Specialista a tálcák, tálak és asztali díszek készítésében, de a szak­ma más ágait is kultiválja. Munkáit kül­földön is ismerik. Tárcaszegélytalálmá- nya védjegyeztetve van. Bramback és Traub ezüstművesek. AL mássy tér 10. B. Árpád 1905-ben Alsó­hámoron szül., 1924-ben szab. fel. A mi­lánói kiállításon aranyérmet, Budapes­ten számos kiállítási érmet nyert. T. Vil­mos Budapesten 1906-ban szül., 1925-ben szab. fel. 1931-ben társas alapon létesí­tették vállalatukat. Specialisták a bie- dermayer munkák készítésében. A Mes­ter Egyesület és az ékszertőzsde tagjai. Breuer Zsigmond aranyműves m., Ki­rály u. 21. Budapesten 1897-ben szül. Ipari tanulmányait hadbavonulása szakí­totta félbe. 1915-től 1918-ig szolgált, kit.: bronz vit. é., 1918-ban szab. fel és még az évben önállósította magát. Géperőre berendezett műhelyéből remekbe készült magyaros munkák kerülnek ki. Brilliáns, diadém és platinaékszerei (többszáz kö­vesek) méltán feltűnést keltenek a szak­körökben. A Mesteregyesület és az Ék­szercsarnok tagja. Brück Bernát lánckészítő m., Vasvári Pál u. 7. Szül. 1889-ben Pusztatárnokon, felszab. 1905-ben Budapesten. Európai tanulmányútja során Wien, Zürich, Pá- ris, London, stb. mestereinél fejlesztette

Next

/
Thumbnails
Contents