A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)

II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]

291 nek éveken át elölj, tagja volt. Neje: Hor­váth Róza. Hatos István úri és női fodrász. Erzsé­bet télén. Nemesdéden szül. 1900-ban és a fővárosban szab. fel 16 éves korában. Segédi gyakorlatot Budapest jobb mes­terei mellett folytatott. Mint igen szak­képzett iparos üzletét Pestszentlőrincen 1930-ban nyitotta meg. 1 segédet állan­dóan foglalkoztat. Neje: Trenyák Eszter. Krizsán András és Pál cukrász mes­terek. Erzsébet-telep, Álmos u. 3. András 1904-ben szül., Pál 1909-ben és 1931, ill. 1932-ben szab. fel. Üzletüket, mely az egész telep legjobb cukrászüzlete, 1932- ben nyitották meg és igen nagy ambíció­val törekednek arra, hogy a fogyasztó­közönségük legteljesebb megelégedését elnyerjék. Németh Péter cipész m. Erzsébet-telep, Ond u. 33. (saját ház). Répcelakon szül. 1875-ben és u. ott szab. fel 1890-ben. Mint segéd Sopronban, Győrben és Bu­dapesten dolgozott. Körülbelül 20 éve, hogy önálló mester. A világháború kitö­résekor mindjárt bevonult és az orosz fronton elfogták és hat évig volt hadifog­ságban. Vasváry János úri és női cipész m. Ond u. 88—90. Szül. 1902-ben és 1919-ben szab. fel Nyíregyházán. Segédéveit a fő­városban, Debrecenben és Miskolcon töl­tötte. 1929-ben saját erejéből önállósítot­ta magát. Műhelyéből, melyben 1 segéd­del dolgozik, elsőrendű munka kerül ki. Tagja a Kőbányai Siemens Sport Egylet­nek. SZEMERETELEP. Sensel János pala- és cserépfedő m., Szurmay u. 82. 1898-ban szül. Budapes­ten és u. ott szab. fel 1918-ban Kirschen­baum Gusztáv mesternél. Mint segéd a fővárosban dolgozott, majd saját erejé­ből 1931-ben önállósította magát. Segéd korában a rendőrségi épületek munkála­tainál mint üzemvezető működött közre. Majd mint mester alvállalkozóképpen a Valéria telepi rendőrépület palafedő munkálatait végezte. A Világosság Ke­rékpár Kör pénztárosa. A tanoncvizsg. biz. tagja. Neje: Kovács Juliánná. SOROKSÁRPÉTERI. Erdélyi Lajos ács m. Vasút u. 12/a. Szül. 1881-ben Tiszaföldváron és 18 éves korában Sárbogárdon apja, Erdélyi Lajos üzletében szab. fel. 1911-ben lett saját erejéből önálló. A gáli szőlőiskola és solt- vadkerti templom ácsmunkáját önállóan végezte. 1914-ben vonult be a 4-es hidász­zászlóaljhoz és a szerb, orosz, olasz fron­tokon volt. Mint rokkant szerelt le. A bronz v. é. és K. cs.-k. kitüntetései van­nak. Neje: Brinák Emilia. NAGYTÉTÉNY — BAROSS GÁBOR-TELEP. Haas György úri és női fodrász m. Baross G.-telep. XIV. ucca 59. Üzlete XIII. ucca 70-ben van. Budafokon szül. 1908-ban és u. ott szab. fel 1925-ben. Üzletét 1920-ban nyitotta meg, egy ta­nulóval dolgozik. A helybeli közönséget szolgálja ki, igen nagy szakképzettség­gel. NAGYVÁZSONY. Holczer Ferenc kőműves m. Fő u. 2. (saját ház). 1888-ban szül. Nagyvázsony- ban és u. ott szab. fel 18 éves korában Szatmári József mester mellett. Mint se­géd Budapesten, Veszprémben, Székesfe­hérváron, stb. fejlesztette szaktudását. 1912-ben lett önálló. A háborúban orosz fogságba került és a háború befejezéséig volt ott. K. cs.-k. kitüntetése van. Kronstein Ferenc cipész m. Fő u. 165. (saját ház). Markón (Veszprém m.) szül. 1879-ben és Újpesten szab. fel 1896-ban. Mint szakképzett iparos 1904 óta önálló és a helybeli és a környékbeli falvak rendelőinek készít elsőrendű úri és női cipőket. A helybeli Lövész Egyesület tag­ja. A háborúban az orosz fronton volt és megsebesült. Neje: Aczél Róza. Prohászka Ferenc kőműves m. Fő u. 168. 1899-ben szül. Nagyvászonyban és 1924-ben szab. fel Holczer Ferenc mes­ternél. 1921-ben önállósította magát sa­ját^ erejéből, ügy helyben, mint a kör­nyéken vállal munkát és megelégedésre teljesíti. Az Ip. Körnek és a Lövész Egye­sületnek tagja. 1917-ben bevonult a 19-es gy. ezredbe és az olasz frontra került, ahol a háború végéig volt. Két évig a Nemz. Hadseregben szolgált. Neje: Ber­talan Ilona. 19*

Next

/
Thumbnails
Contents