A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
290 békon szül., Martonvásáron szab. fel. Budapesten és az ország1 nagyobb városaiban praktizált. 1897-ben alapította műhelyét, ahol raktárra és rendelésre dolgozik József fiával együtt. K. József a szakmát édesatyja műhelyében tanulta. Katonai szolgálata alatt mint tiszti műhelyvezető működött. Az Ipt. elölj tagja, az Ip. Kör gondnoka. 1917-től vett részt a háborúban, az olasz fronton harcolt, majd francia hadifogságban volt. Neje: Fekete Erzsébet. Rottenberger József konyhakertész. Martonvásáron 1895-ben szül., Hódmezővásárhelyen földmívesiskolát végzett. Egy évtizeden keresztül volt a Dréher uradalom kertésze. Öt kát. hold terjedelmű konyhakertészetét 1929 óta folytatja, két napszámos segítségével. Az orosz fronton harcolt, megsebesült, 50 százalékos hadirokkant. Neje: Földi Róza. Varga József cipész m. Válón szül. 1880-ban, Budapesten szab. fel, 16 éves korában. 23 évig dolgozott egyhuzamban Budapesten Honig Kálmánnál. 1915-ben hadbavonult, az orosz és olasz fronton harcolt. Műhelyét 1919-ben alapította. 1924-ben a Falu Szöv. elismerő oklevéllel tüntette ki. Ipt. elölj. tag. Neje: Jalovetz- ky Mária. Grosin Sándor borbély és fodrász m. Fő u. Csengődön 1906-ban szül., atyja műhelyében 1921-ben szab. fel. Hódmezővásárhelyen, Budapesten és Csengődön volt segéd. 1925-ben vette át atyja üzletét. Férfi és női fodrászatot folytat, két tanoncot foglalkoztat. Az Olv. Kör vál. tagja. Karácsonyi János bognár m. 1904-ben Akasztón szül., 1925-ben Kalocsán szab. fel. Kecel, Soltvadkert, Kalocsa és Budapest üzemeiben fejlesztette szaktudását. 1932-ben alapította műhelyét. Kovács Ferenc oki. gyógykovács m. Szül. 1876-ban Gyertyámoson, felszab. 1894-ben Alsólendván. Három évig tanító- mesterénél volt segéd, elvégezte Zágrábban a patkoló tanfolyamot, majd az állatorvosi főiskolán gyógykovácsi vizsgát tett, a 39. tüzérezrednél volt gyógykovács. 1905 óta önálló. Műhelyében dolgozik fia is. A közs. képv. test. tagja, közgyám. 1914-től végigküzdötte a világháborút. Neje: Kemer Paula. 1927-ben húnyt el. ifj. Merki Mihály épület- és bútorasztalos m., temetkezési vállalkozó. Akasztón 1908-ban szül., 16 éves korában szabadította fel édesatyja. Kecelen, Kiskőrösön, Akasztón és Csengődön volt segéd. 1931-ben önálló, atyjával közösen folytatja az ipart. A csengődi elemi iskola berendezése az ő szaktudását dicséri. Nagy József sütő m. Fő u. 40. Szül. 1899-ben, felszab. 1916-ban Kispesten. Budapesti és kispesti sütőüzemekben dolgozott segédként. 1929-ben önállósította magát. 1917-ben hadbavonult, a román fronton harcolt. Nemes István szűcs m. Vári A. u. 179. Páhin 1879-ben szül., Kiskunhalason 1906-ban szab. fel. Segédi gyakorlatot Makón, Kiskunfélegyházán, Kecskeméten, Zentán, Szegeden, stb. folytatott. 1909- ben Kiskőrösön önálló lett. 1914-ben hadbavonult, az orosz és román fronton harcolt, megsebesült. 1919-ben alapította csengődi üzletét. Kitüntetett mester. Közs. képv. test. tag, Hitel Szöv. felügy. biz. tag, presbiter, stb. Neje: Brada Zsu- zsánna. 1922-ben húnyt el. TÖRTÉL. Kovács Ferenc borbély m. Szül. Törteién 1899-ben és 1914-ben szab. fel. Kilenc évig mint segéd dolgozott Karcag, Cegléd és Budapest jobb mesterei mellett, maga pedig saját erejéből szülőhelyén önállósította magát. Az Iparos Körnek elnöke. 1925-ben nőül vette Végh Erzsébetet, három gyermeke van. Törteli Iparoskor 1907-ben alakult meg. Célja az iparosság összetartása, kultúrá- lis fejlesztése és gazdasági helyzetük fellendítése. Állandó kultúrális és gazdasági előadásokkal, könyvtáruknak a tagok rendelkezésre bocsátásával, iparos bálok rendezésével igyekeznek céljuk megvalósítására. Székházukat 1929-ben szerezték meg nagy áldozattal. PESTSZENTLÖRINC. Duschek József cipész m. Erzsébet te- és Romániában töltötte. Műhelyét 1901- lep, Almás u. 3. Szül. Nyitrán 1873-ban ben alapította Pestszentlőrincen. Jelenleg és 1889-ben szab. fel Nyitraújlakon. Se- saját házában dolgozik, ezideig már 12 gédéveit Németországban, Csehországban tanonc szabadult fel nála. Az Ip. Test.-
