A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
286 1899-ben Szigetmonostoron szül., 1921- ben Szentendrén szab. fel. Segédi gyakorlatot Szentendrén és Szigetmonostoron folytatott. Székét, ahol neje, szül. Czinkora Anna segítségével dolgozik, 1931-ben alapította. 1917-től az olasz fronton harcolt, megsebesült, kit. K. cs.- kereszt. GÁRDONY. Berky Lajos asztalos m. Felsőiregen 1881-ben szül., tanítómestere édesatyja volt, ahol 1898-ban szab. fel. Budapesten Malomsokynál, Théknél, stb. praktizált. 1906-ban Ádándon, 1929-ben Gárdonyban alapított műhelyt. 3—5 segéddel dolgozik. Volt Ipt. elölj, tag Felsőiregen. A szerb, orosz és ölsz fronton harcolt, háromszor sebesült meg, 50 százalékos hadirokkant. Neje: Bach Anna. Doma Béla lakatos m. Boné Kálmán u. 82—83. 1904-ben Agárdon szül., 1921- ben Székesfehérvárott szab. fel Klein M.- nál, ahol 1930-ig vezetői minőségben működött. Az ő vezetése mellett készült a Hévíz Tisztviselő Üdülő és számos bérház. 1932 óta önálló. Enyingi Márton sütőmester. Született 1891-ben Fényőhegyen, felszabadult 1908-ban Budapesten. Steinemél, Glas- nemél stb. fejlesztette szaktudását Budapesten. 1922-ben Tatán alapított sütödéjét 1928-ban helyezte át Gárdonyba. 1912— 18-ig teljesített katonai szolgálatot, az orosz fronton megsebesült, 43 hónapig hadifogságban volt, 50 százalékos hadirokkant. Neje: Miskey Mária, résztvesz az üzlet vezetésében. Húsvéti István szabó m. Vasút u. Velencén 1897-ben szül., Kápolnásnyéken 1915-ben szab. fel. Székesfehérvár, és Sárbogárd műhelyeiben volt segéd. 1928 óta önálló, keze alól csakis I. o. munka kerül ki. Áz orosz, olasz és román fronton harcolt, megsebesült, kit.: bronz vit. é. és K. cs.-k. Klausz Nándor asztalos m. Uj u. 111. Szül. 1874-ben Velencén, ahol édesatyja is asztalos volt. Nála tanulta az ipart, 1892- ben szab. fel. Segéd Szatmáron, Nagykárolyban, Máramarosszigeten, Nagybányán, Székesfehérvárott és Budapesten volt. Munkái a Milleneumi kiállításon is szerepeltek. 1893-ban műhelyt alapított. Számos iskola, templom, óvoda, stb. szakmai munkája dicséri tudását. Résztvett a világháborúban. Nagy József úri és női cipész m. Gárdonyban 1892-ben szül., u. ott 1908-ban szab. fel. Budapesten a Lichtmann cipőgyárban praktizált. 1926 óta folytatja önállóan az ipart. Mérték utáni úri és női cipészete van. 1915-től az orosz és a román fronton harcolt, megsebesült. Pernek Antal kőműves m. Oszlopon 1890-ben szül., Nagytétényen 1910-ben szab. fel. Fővárosi nagyobb építészeknél és Nagytétényen volt segéd. A nagytétényi sertéshizlalda építésének vezetője volt. 1927-ben önállósította magát. 1911- től 18-ig teljesített katonai szolgálatot, az orosz és olasz fronon harcolt, kétszer sebesült meg. Neje: Vörös Ilonka. Schlezák Károly asztalos m. Agárdi újtelep. Székesfehérvárott 1905-ben szül., u. ott 1923-ban szab. fel. Szabadulási helyén és Bpesten a Michlnél, az Ericsson Vili. Rt.-nál stb. fejlesztette szaktudását. 1931-ben alapította műhelyét. Családi házak és villák szakmába vágó munkáit végzi. Neje: Vendég Teréz. Schwáb György cipész m. Boné K. u. 88. Szül. 1889-ben Baranyában, felszab. 1906-ban Eszéken. Belgrád, Fiume, Sarajevo, Budapest és Pécs voltak segédéveinek állomáshelyei. Végigküzdötte a világháborút, 52 havi frontszolgálattal. Megsebesült, kit.: kisezüst vit. é., bronz vit. é. és K. cs.-k. 1919 óta mester. Neje: Kugler Jozefa. Sülé István ács m. Vasút u. Gárdonyban 1875-ben szül., u. ott 1893-ban szab. fel. A legelső fővárosi cégnél működött önállósága előtt. 1902-ben Válón önállósította magát, 20 év múlva Gárdonyban telepedett. Közben Újpesten volt ács-, Vácon vendéglős. Templomok, iskolák, óvodák szakmába vágó munkái dicsérik tudását. Neje: Bordács Krisztina. Szabadi József asztalos m. Boné K. u. 14/b. Szül. 1899-ben, felszab. 1915-ben Székesfehérvárott. 1917—18-ig a háborúban volt, megseb., hadirokkant. Győr, Komárom, Budapest, Pozsony, Nyitra stb. voltak segédi gyakorlatainak színhelyei. 1925-ben önállósította magát, műhelyét 1929-ben modern gépüzemmé fejlesztette. Épület- és bútormunkával foglalkozik. Neje: Juhos Mária. Tóth István kőműves m. Seregélyesen 1888-ban szül., Kápolnásnyéken 1913-ban szab. fel. Szaktudását a fővárosba ment fejleszteni. Három évig társasviszonyban űzte az ipart, 1932 óta önálló mester. 1914-ben az orosz frontra került, ahol 1926-ban hadifogságba esett. Neje: Kondor Teréz.
