A magyar ipar almanachja (Budapest, 1932)
II. rész. Az iparos társadalom [Névjegyzék]
287 Weisz Izidor hentes és mészáros m. Szöllősi M. u. 115. 1882-ben Bicskén szül., 1899-ben Székesfehérvárott szab. fel. A Balaton környékén főként üzletvezetői minőségben dolgozott 1908-ig, mikor is önállósította magát. Iparán kívül gazdálkodást is folytat. Közs. képv. test. tag virilis alapon. Résztvett a világháborúban. Neje: Weisz Margit, fia, László, képesített hentes és mészáros. VISZNEK. id. Bolyoczky János hentes m. és kocsmáros (saját ház). Viszneken 1867- ben szül., Jászárokszállán 1909-ben szab. fel. Három évig Jászárokszálláson gyakorolta a szakmát. 1912-ben önállósította magát. Üzletét fia segítségével vezeti. Saját földjén gazdálkodást folytat. Volt közs. képv. test. tag, iskolaszéki tag. Résztvett a világháborúban. Neje: Hajdú Mária. Bolyoczky József géplakatos m. 1895- ben Tamaörsön szül., 1913-ban Jászdó- zsán szab. fel. Segédi gyakorlatot Diósgyőrön, Budapesten és Jászárokszálláson folytatott. 1923 óta önálló. Két garnitúra cséplőgéppel bércséplést folytat. A Tűzoltó Egy. szertárosa. 1914—18-ig volt katona a világháborúban. Neje: Ádám Piroska. Gonda Albert mészáros és hentes m. Fő u. (saját ház). Szül. 1895-ben Viszneken, ahol édesatyjának mészárosüzlete volt. Mellette szabadult fel 1917-ben és “tőle vette át az üzlet vezetését 1930-ban. A négyévtizedes vállalatot nagy szakértelemmel vezeti. Gazdálkodást is folytat. Gonda József mészáros és hentes m. Fő u. Viszneken 1897-ben szül., u. ott édesatyjánál 1917-ben szab. fel. Atyja székében és Zaránkon volt segéd. 1928- ban Zaránkon önállósította magát, 1930 ■óta folytatja Viszneken önállóan az ipart. Neje: Andris Juliánná. Gonda Pál kovács m. 1897-ben Kálón szül., 1915-ben Egerben szab. fel. Egerben, a Károlyi uradalomban működött •önállósága előtt. 1922 óta önálló, 1927 óta áll fenn viszneki műhelye. 1915—18-ig az orosz és román frontokon harcolt, megsebesült, háromszor bronz vit. é., K. cs.-k. és seb. é. kitüntetése van. Neje: Stokker Anna. Soltész László gazd. kovács m. (saját ház. Szül. 1890-ben Viszneken, felszab. 1906- ban Gyöngyösön. Gyöngyösi, budapesti és váci mestereknél eltöltött segédévek után 1908-ban lett mester. Műhelyében egyedül dolgozik. 1914-ben hadbavo- nult, az orosz és a román fronton harcolt, 15 hónapig hadifogságban volt. Neje: Hajdú Mária. Szilágyi Béla fűszerkereskedő, dohányárus és cséplőgéptulajdonos. Adácson 1878-ban szül., Gyöngyösön 1895-ben szab. fel. Budapesten praktizált. 1903-tól 1926-ig űzött ipart. 1926-ban tért át a kereskedelemre, melyben neje, szül. Szél Etel segédkezik. A Tűzoltó Egylet parancsnoka. A háború alatt négy évig orosz hadifogságban volt. Tari József kocsmáros és kereskedő. 1899-ben Viszneken szül. A Máv-nál kocsirendező volt. 1926 óta kocsmáros, üzlete 50—70 vendég befogadására alkalmas. Családja segítségével vezeti vállalatát. A Lövész Egylet tagja. Neje: Tóth Mária. Takács Vendel cipész m. Fő u. Kecelen 1907- ben szül., Jászárokszálláson 1925- ben szab. fel. Segéd Jászárokszálláson és Gyöngyösön voR. Három évi gyakorlat után 1928-ban alapította műhelyét. Neje: Szőke Mária. Tóth György asztalos m. Szül. 1906- ban, felszab. 1928-ban Viszneken. Szaktudását ceglédi és tamaörsi mestereknél fejlesztette. 1930-ban alapított műhelyében épület- és bútorasztalosságot folytat egy segéderővel. SZALKSZENTMÁRTON. Ágoston Gyula úri szabó m. Szalk- szentmártonon 1904-ben szül., Budapesten 1921-ben szab. fel. Budapesten és Szalkszentmártonban volt segéd. 1929 óta önálló. Egy tanulóval dolgozik. Neje: Dömök Erzsébet. Benke István oki. úri és női cipész m. Mellékköz. 1891-ben Szentmártonkátán szül., 1907-ben Budapesten szab. fel. Budapesten és Fiúméban fejlesztette szaktudását. 1912—18-ig a haditengerészetnél teljesített szolgálatot. 1918-ban önállósította magát. Úri és női cipőket mérték szerint készít, orthopäd cipők, lúdtalpbetétek és géplábak készítésében specialista. 1928-ban jeles munkájával nagyezüst érmet és oklevelet nyert. Az Ipt. elnöke, az Ip. Kör v. elnöke, alelnöke, a vigalmi biz. elnöke, stb. Neje: Skoda Aranka.
